1423 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk 4 db klímát vásárolt 5-3,5-7,5 kW teljesítménnyel. A klímákat felszereltük és üzembe helyeztük az épületeinkben. Számvitelileg hogyan kell kezelnünk a beszerzéseket? Értéknövelő beruházásként, tartozékként vagy önálló eszközként?

Kérdés: Egyéni vállalkozásnál tenyészállatként számlával beszerzett ló vásárlása esetén van-e lehetőség a vásárlás évében egy összegben költségként/egyösszegű értékcsökkenésként elszámolni a ló beszerzési értékét, ha az magasabb, mint 200 E Ft? Kérem, részletezzék, hogy milyen értékcsökkenéssel lehet számolni a lovakra, ha egyedi módon vannak nyilvántartva.

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.

Kérdés: Társaságunk 2020-ban a gyártótól rendelt egy tárgyi eszközt, amelyet számláztak részünkre. A számla pénzügyi rendezése megtörtént euróban. Az eszköz a befejezetlen beruházás számlára került könyvelésre, mivel nem a megfelelő eszközt szállították le, így cserét kértünk. Ígéretet kaptunk, hogy kicserélik, azonban ez a mai napig nem történt meg. Így visszakértük az eszköz árát, amit visszautaltak a mérlegkészítés után, 2021-ben. Jóváíró számlát nem kaptunk. A rendelésünk függőben van, mert szükségünk van az eszközre. A2020-as mérlegben a befejezetlen beruházás számlán volt kimutatva az eszköz. Helyesen jártunk el 2020-ban, hogy a befejezetlen beruházáson hagytuk az összeget? Mi a helyes elszámolása az ügyletnek?

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?

Kérdés: Ha egy adott munkát 2020. 11. 15-én kezdenek el, és 2021. 02. 15-én fejeznek be, 2021. 02. 22-én születik meg a teljesítési igazolás, amely alapján 2021. 02. 22-ei teljesítéssel kerül kiállításra a számla (szerződésben a teljesítési igazolás elszámolásának dátumát tekintik teljesítésnek), így az áfa a 02. havi bevallásban kerül elszámolásra, akkor fel kell-e tüntetni a számlán az elvégzett munka időszakát, vagyis a 2020. 11. 15. – 2021. 02. 15. időszakot? Ha igen, akkor szíveskedjenek törvényi hivatkozást adni. Ezen számla összegéből a 2020-as évre eső részt el kell határolni? Véleményünk szerint fel kell tüntetni és el is kell határolni, de ha a számlán nincs ez az adat, akkor az elhatárolás nem, vagy csak többlet-utánajárással valósítható meg. Véleményünk szerint ezen eljárás független a szerződéses elszámolási egység megítélésétől.

Kérdés: Kivás kft. esetében új beruházásnak minősül a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett új személygépkocsi, aminek még csak az első részlete lett kifizetve? Figyelembe lehet-e venni az új személygépkocsi már kifizetett lízingdíját mint új beruházást?

Kérdés: Kérem tanácsukat az újonnan kivitelezésre kerülő ingatlan üzembe helyezési időpontjának helyes megállapításával kapcsolatban! A társaságnál a vállalkozási fő tevékenységet szolgáló új üzemcsarnok épül. A generálkivitelezővel kötött megállapodás értelmében az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt a generálkivitelező fogja a hatóságoknál igényelni azt követően, hogy az épület kivitelezése maradéktalanul megvalósult, az épület rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát hitelt érdemlően dokumentálták, az épület alkalmas a rendeltetésszerű és biztonságos használatra. Jelenleg a COVID-19-járvány eredményeképpen a használatbavételi engedély kiállítása az illetékes hatóság által előreláthatólag a szokásosnál lényegesen hosszabb időt fog igénybe venni. A társaság azonban a jogerős használatbavételi engedély megszerzését megelőzően birtokba veszi, és rendeltetésszerűen használni kezdi az épületet, üzembe helyezési jegyzőkönyvet vesz fel. A társaság aktiválhatja-e a beruházást, azaz megkezdheti-e annak terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását már a vállalkozási tevékenység érdekében történő használatbavételi időpontjában, függetlenül attól, hogy az épületre vonatkozó hatósági használatbavételi engedély kiállítása nem történt meg?

Kérdés: Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést?

Kérdés: Társaságunk ingatlant (földterületet + felépítményt) vásárolt magánszemélyektől adásvételi szerződéssel, így nincs olyan számla, amely megbontva tartalmazza a földterület és az épület értékét. Az ingatlan tulajdonképpen egy kertes ház, amelyet a vállalkozás telephelyként fog használni. Az ingatlan aktiválásakor, az értékcsökkenés alapjának meghatározásához hogyan járunk el helyesen? A földterületre vonatkozó értékcsökkenési leírási tilalom figyelembevételéhez hogyan tudjuk meghatározni külön-külön a földterület és a felépítmény értékét? Szükséges lehet hivatalos értékbecslő szakvéleményére? Vagy elegendő a környékbeli telekárak figyelembevételével egy ügyvezetői nyilatkozat?