1400 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?

Kérdés: A társaságnak néhány ingatlan értékesítésén túlmenően egyéb értékesítése a társaság megalakulása óta nem volt. 2007-ben saját tulajdonú telkén bevásárlóközpont-építésbe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Ezenkívül van még egy fő kereskedelmi menedzser, egy fő projektmérnök, egy fő adminisztrátor. Az ő bérüket, illetve járandóságaikat el lehet-e a beruházás költségei között számolni? Másból a társaságnak most nincs bevétele, és már szervezik a következő bevásárlóközpont építését, közben kötik a leendő bérlőkkel a bérleti szerződést. Hozzárendelhető-e mindenki bére az adott beruházáshoz, vagy el kellene azt határolni?

Kérdés: A kft. 2007. évben kifejlesztett két hardvereszközt, amelynek költségeit elkülönítetten nyilvántartja. Az eszközökre 2008. és 2009. évekre összesen 15 megrendeléssel rendelkezik a kft. a 2007. évi beszámoló elkészítésekor. A 2 db eszköznek a költségeit 2007. évben hogyan számoljuk el? Az ezekhez kapcsolódó bevételek csak 2008-2009-ben jelennek meg.

Kérdés: A 3610. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: 1. Az érdekeltségi hozzájárulás milyen törvényi hivatkozás alapján minősül fejlesztési célra kapott támogatásnak? 2. Akkor is fejlesztési célra kapott támogatás, ha az önkormányzat nevére szólnak a számlák, és a víziközmű-társulat hitelt vesz igénybe? Amikor az önkormányzat nevére szóló számla esedékes, a társulat lekéri a hitelt, és átutalja az önkormányzat részére. 3. Minden egyes tétel könyvelése esetén el kell végezni az elhatárolást? 4. Ha év közben felmerül a társulatnál költség, a fejlesztési célra kapott támogatásból az összes költséget, ráfordítást ellentételező bevételt kell visszavezetni? 5. A társulat megszűnése esetén, a társulat az önkormányzatnak csak követeléseit, kötelezettségeit adja át, a 3. pont szerinti eredménytartalék nem kerül átadásra? 6. A társulatnak szerződése van az egyik lakáskasszával, melynek kedvezményezettje az önkormányzat. Ez esetben a fejlesztési célra kapott támogatásnak milyen eredményt módosító tételei vannak?

Kérdés: A kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye számításakor – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény vagy – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény Tao-tv. szerinti növelő tételekkel növelt, csökkentő tételekkel csökkentett adóalap jelenti a kedvezmény igénybevételének korlátját a 30 millió Ft-os korláton kívül? Számszerű példán bemutatva: ha egy kft. számviteli törvény szerinti adózás előtti eredménye 20 millió Ft, Szt. szerint elszámolt értékcsökkenése 20 millió Ft, Tao-tv. szerint elszámolt értékcsökkenése 30 millió Ft, és a tárgyévi adókedvezményre jogosító beruházása 40 millió Ft, akkor a kisvállalati adóalap-kedvezményt csak 10 millió Ft összegben tudja az adóalapnál érvényesíteni, vagy emiatt az adóalapja lehet negatív?

Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.

Kérdés: A befejezetlen termelés állományának 2007. 12. 31-i értékelése során lehet-e alkalmazni többféle módszert az egyes termékek önköltségi árának meghatározására egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén? Például úgy, hogy a befejezetlen termelés leltárában szereplő többtucatnyi termék egy részénél az Szt. 62. §-a alapján norma szerint, másik részénél pedig az Szt. 98. §-a szerinti módon határozzák meg az egyes termékfajták önköltségét.

Kérdés: Új és használt autók értékesítésével foglalkozunk. Vásárláskor a készletek között szereplő személygépkocsit később tesztautóként üzembe helyezzük. Változatlanul a készletek között marad a személygépkocsi, nem valósul meg a tartós használat. Ebben az esetben az üzembe helyezéskor felszámított (visszafizetett) áfa, regisztrációs adó, a rendszám díja, a vizsgadíjak hová könyvelendők? Lehet, hogy az adott évben sikerül eladni a tesztszemélygépkocsit, de lehet, hogy az év végén is még a készletek között marad.

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?

Kérdés: A kft. tulajdonát képezi több éve egy ingatlan, amely földterületből és felépítményből áll. Az ingatlant a kft. használatba vette. Az építményre csak ideiglenes használatbavételi engedélye van, mivel az önkormányzatnak tartozik. Emiatt befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlant. Végleges használatbavételi engedély kiadása folyamatban van. Az ideiglenes használatbavételi engedély birtokában aktiválható-e az ingatlan?