757 talált cikk a beszerzési érték kifejezésre

Kérdés: Mobiltelefon-készülék számlaaktiválásához kapcsolódó a a készülék számla szerinti értéke 221.990 Ft, azonban a számlán szerepelt egy olyan sor a megjegyzésben, hogy „A 1119750 cikkszámú Apple iPhone 13 128 GB, midnight eszköz jótállási idejének meghatározásánál figyelembe vett bruttó listaár: 250.990 Ft”. Ez nem azt jelenti, hogy az eszköz értékébe beleszámít a felár is, mint egyfajta többletszolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás (ebben az esetben a jótállás), azaz az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a felárral növelt vételárat kell figyelembe venni, mint bekerülési értéket? Az aktiválásnál a 221.990 Ft számla szerinti értéket kell figyelembe venni, vagy a megjegyzésben megadott bruttó értéket (250.990 forintot), és a különbözetet ráfordításként kell könyvelni? Vagy a megjegyzés teljesen figyelmen kívül hagyható? Ha mégsem hagyható figyelmen kívül, milyen tételeket kell könyvelni?

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?

Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?

Kérdés: Kínai partnerünktől kaptunk ingyen alkatrészt, a számlán 1 USD szerepel, de nem kellett fizetnünk érte. A terméket vámolták, az áfa befizetve, a határozat alapján. Mi ennek az eseménynek a helyes könyvelése?

Kérdés: A társaság mobiltelefon-készüléket vásárolt, amelyre az eladó több százezer forint kedvezményt adott külön sorban a számlán, és így a fizetendő összeg 200 ezer forint alatt van. Elszámolható-e egy összegben a vásárláskor értékcsökkenésként?

Kérdés: Autókereskedő a beszerzéseihez kapcsolódóan a beszállító márkakereskedőjétől kétféle utólagos visszatérítést kap:
a) minőségi bónuszt,
b) kampányhoz kötött értékesítési jutalékot,
amelyeket utólagos engedményként áfa nélküli jóváíró számlában számláz felé, de azokat alvázszámonként jóváírt összegként állapít meg, és azokat összesíti a jóváíró számlában. Ezen jóváírásokat utólagos engedményként egyéb bevételként kell elszámolni, vagy az árubeszerzési érték módosításaként kell elszámolni az autókereskedőnél?

Kérdés: Egyszeres könyvvezetést alkalmazó nem közhasznú egyesület örökölt egy ingatlant (családi ház telekkel). Hogyan kell rögzíteni a naplófőkönyvben? Kell-e szerepeltetni az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésében? Ha kell, akkor mely sorban? Az ingatlan értékcsökkenését kell-e szerepeltetni a ráfordítást jelentő elszámolások között? Ha igen, akkor milyen érték alapján számolhatok? A hagyatéki végzésben egy összeg szerepel az ingatlanra, nincs külön meghatározva az épület és külön a telek értéke.

Kérdés: A kft. új üzemcsarnokot építtetett külső vállalkozóval, amelyet bérbe ad. Az üzemcsarnok műszaki átadása július 29-én megtörtént a bérlő részére, a bérleti díjat már fizeti július 15-e óta szerződés alapján, de használatbavételi engedély nincs. Az üzemcsarnokon belül megtalálható különböző épületgépészet (hűtés-fűtés, vízhálózat, villamos hálózat, szellőzőrendszer, tűz- és füstérzékelő rendszer, villámvédelem), az üzemcsarnokon kívüli úthálózat, csapadékvíz-elvezetés, vízellátás, tűzcsaprendszer is elkészült. A beruházás hitelből valósult meg. Mely dátummal kell a tárgyi eszközöket aktiválni? A belső épületgépészet az épülettel együtt aktiválható, vagy külön eszközként kell őket aktiválni? Az üzemcsarnokon kívüli építmények külön-külön aktiválhatók? Valamint a beruházási hitel után fizetett kamat és egyéb elkülöníthető költségek (illetékek, hatósági díjak) a bekerülési érték arányában aktiválhatók az eszközökre?

Kérdés: Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik számviteli nyilvántartásával, készletről tárgyi eszközzé, illetve tárgyi eszközről készletre történő átsorolásával kapcsolatban kérdezem:
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?

Kérdés: A téli gumi elszámolása kapcsán több állásfoglalást is találtunk a Számviteli Levelekben, amelyekben eltérő választ kapunk. A Számviteli Levelek 2019. január 31-i, 399. lapszámban, 7814. sorszám szerinti válaszban: „a téli gumik beszerzését vásárolt anyag, a használatra való előkészítése érdekében felmerült szerelés, centrírozás igénybe vett szolgáltatás költsége, a szerelt autógumi beszerzési értéke pedig anyagköltség.”
A Számviteli Levelek 2021. november 25-i, 456. lapszámban, 8714. sorszám szerinti válaszban: „a nyári gumik cseréje vásárolt téli autógumikkal történt, de a vásárlással egyidejűleg szereléssel. Szereléssel történt anyagvásárlás esetén a szolgáltatásnyújtás az elsődleges, és az adott esetben a téliautógumi-vásárlás a szolgáltatás érdekében történt. Ezért a kérdés szerinti számlát – függetlenül attól, hogy külön-külön szerepel azon a téli autógumi, illetve a szerelés – csak egy összegben, igénybe vett szolgáltatásként (karbantartásként) lehet könyvelni. Az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése szerint: nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”
Melyik elszámolás fogadható el téli vagy nyári gumi beszerzése és cseréje esetén a személygépkocsinál? Szolgáltatásnak vagy esetleg anyagköltségnek tekinthető az egész, vagy meg kell bontani anyagköltségre és szolgáltatásra?