Találati lista:
71. cikk / 748 Részesedésnél értékvesztés elszámolása és az adóalap
Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni álláspontjukat a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés r) pontja alkalmazásához. A hivatkozott jogszabályi hely szerint – kedvezményezett átalakulás esetén – az adóalap növelendő a beszerzési érték csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként elszámolt összeggel. Ezek közül minek minősül a tárgyidőszakban elszámolt értékvesztés? Ugyanis, ami a beszerzési értéket illeti, az ettől nem változik. Egyrészt, mivel az értékvesztés könyvelési tétele T 874 – K 179, tehát a beszerzési érték a főkönyvi számlát nem érinti, másrészt a Számviteli tv. 47. §-a elszámolt értékvesztés jogcímen bekerülésiérték-csökkentési előírást nem tartalmaz. A másik, a könyv szerinti értékre vonatkozó adóalap-növelési kötelezettség pedig a könyv szerinti érték kivezetése esetére szól, márpedig a nettó érték kivezetéséről az állományból történő kikerülés esetén beszélhetünk. Az értékvesztés elszámolása (lásd fenti könyvelési tétel) nem jelenti a nettó érték kivezetését. Fentiek figyelembevétele alapján az elszámolt értékvesztés összegével növelni kell-e a tárgyévi taoalapot?
72. cikk / 748 Bérmunkában végzett munkák költségkénti minősítése
Kérdés: Fémmegmunkáló cég vagyunk, bérmunkában is készítettünk anyagokat. Az alábbi esetben részünkre számlázott bérmunka díját anyagköltségként vagy szolgáltatásként könyveljük? Az iparűzési adónál csökkenthetjük-e az adóalapunkat, amennyiben anyagköltségként könyvelhető a díj?
1. Alapanyagot vásárolunk (nekünk számláz az eladó cég), de az nem jön be hozzánk, hanem a megmunkáló céghez szállítják. Ők ezt megmunkálják, és utána küldik cégünkhöz. Van olyan anyag, amit csak raklapra teszünk, és eladjuk, egy másik részét – ezt követően – mi is megmunkáljuk.
2. Saját (hozzánk beszállított) anyagot küldünk ki a bérmegmunkáló céghez úgy, hogy nálunk még nem történt azon semmiféle művelet. Csak azután "dolgozunk" vele, ha onnan visszaérkezett.
1. Alapanyagot vásárolunk (nekünk számláz az eladó cég), de az nem jön be hozzánk, hanem a megmunkáló céghez szállítják. Ők ezt megmunkálják, és utána küldik cégünkhöz. Van olyan anyag, amit csak raklapra teszünk, és eladjuk, egy másik részét – ezt követően – mi is megmunkáljuk.
2. Saját (hozzánk beszállított) anyagot küldünk ki a bérmegmunkáló céghez úgy, hogy nálunk még nem történt azon semmiféle művelet. Csak azután "dolgozunk" vele, ha onnan visszaérkezett.
73. cikk / 748 Közbeszerzési díj hozzárendelése a beszerzéshez
Kérdés: Szállítói számláinkban érték- vagy mértékegység-arányosan felszámított eszköz/termék/szolgáltatás értékéhez közvetlenül hozzárendelhető a közbeszerzési díj összege. Így az Szt. 47. §-a alapján az eszköz/termék/szolgáltatás bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi. Helyesen értelmezzük? Hogyan könyvelendő a közbeszerzési díj abban az esetben, ha a számlatételhez közvetlenül nem rendelhető, illetve külön számlában szerepel? Hogyan különíthető el a két könyvelési módszer?
74. cikk / 748 Játékjog megszerzéséért fizetett összeg
Kérdés: Ha egy sportoló átigazol egyik egyesületből a másikba, általában átigazolási díjat fizetnek, amivel megszerzik a sportoló játékjogát. Ezt az átigazolási díjat (megszerzett játékjogot) vagyoni értékű jogként kell kimutatni? Ennek az értékcsökkenési leírási kulcsa meg kell, hogy egyezzen a szerződés időtartamával, vagy célszerűbb a játékjogot piaci értéken kimutatni? Ha egy játékos szerződése lejáratával ingyen (átigazolási díj nélkül) kerül egyik csapattól a másikba, milyen értéken kell kimutatni a játékjogát?
75. cikk / 748 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
76. cikk / 748 Egyéni vállalkozó leltárának adattartalma
Kérdés: Áfakörös egyéni vállalkozó kereskedőnek az Szja-tv. 5. számú melléklet II. rész 13. pontja szerint készítendő év végi leltárában a készlet nettó beszerzési értékét alátámasztó bizonylat számát fel kell-e tüntetni, ha igen, hol van ez az Szja-tv.-ben szabályozva? "Számlajelölés hiányában" az adott készlet a leltárban vissza sem azonosítható, ami akár tetszőleges (akár más készlethez tartozó) nettó eladási ár feltüntetését is lehetővé teszi, mivel cikkszám szerint, ill. egyéb beazonosítható módon sincs a készletre vonatkozóan megjelölve a leltárban (csak darabszám, általános megnevezés, pl. nadrág és érték). Az Szja-tv. fenti rendelkezése a leltárban rögzítendő adatok pontos tartalmára (pl. bizonylatszám, cikkszám rögzítése) nem tartalmaz rendelkezést, ami – ha egyéb jogszabályi rendelkezés a bizonylat feltüntetését az adott készlethez rendelve nem írja elő – akár visszaélésre is lehetőséget ad.
77. cikk / 748 Nullára leírt eszköz értékesítésének könyvelése
Kérdés: A tárgyieszköz-értékesítés elszámolása 2021-től megváltozott, miszerint az egyenleget (nyereség vagy veszteség) kell kimutatni egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként. Kontírozáskor technikai számla használata szükséges. Abban az esetben, ha az értékesített tárgyi eszköz már 0-ra leírt, szükséges-e minden technikai lépést könyvelni?
78. cikk / 748 Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából
Kérdés: Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?
79. cikk / 748 Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok
Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
80. cikk / 748 Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése
Kérdés: Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.
