Alvállalkozás – megbízási szerződés?

Kérdés: Cégünk felnőttképzéssel, valamint HR-tanácsadással (üzletvitelitanácsadás-nyújtással) foglalkozik. Vevőinkkel megbízási szerződést kötünk, melyben rögzítjük a teljesítési segéd igénybevételét, valamint a számlán feltüntetjük ennek tényét. A szolgáltatás végrehajtásához megbízási szerződéssel oktatót, ill. tanácsadót veszünk igénybe. A velük kötött szerződésben rögzítjük, hogy "a képzések, tréningek felépítése a tematika, az oktatási rendszerek tekintetében Megbízott a Megbízónál rendszeresítetteket használja" (a szellemi termék a megbízó tulajdonában van), s ez alapján történik a végrehajtás. A teljesítési igazoláson egyértelműen feltüntetjük, hogy mely ügyfélhez és időponthoz kapcsolódik a teljesítés. Ügyvédünk szerint a szerződéseink nemcsak a nevükben, hanem tartalmukban is megbízási szerződésnek minősülnek. A helyiadó-törvény az alvállalkozói teljesítés értékének megfogalmazásában a vállalkozói szerződéses kapcsolatot hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy például megbízási szerződéses kapcsolatban lévő partnerek, ha bevonnak "alvállalkozót" (közre­működőt), akkor az nem lesz az ipa szerint levonható az adóalapból, mert nem vállalkozási szerződés alapján látják el tevékenységüket? Összefoglalva tehát a kérdéseket: Minősülhet-e vállalkozási tevékenységnek a cég felnőttképzés, valamint HR-tanácsadás (üzletviteli tanácsadás) tevékenysége során kötött szerződés az ipa szempontjából? Ebből kiindulva érvényesíthet-e a társaság bármilyen jogcímen levonást az iparűzési adó megállapításakor a befogadott alvállalkozói (közre­működői) teljesítések vagy közreműködési díjak (közvetített szolgáltatások) tekintetében, akár alvállalkozói teljesítés, akár közvetített szolgáltatás formájában?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. – az 52. §-ának 32. pontjában – szigorú feltételt támaszt az alvállalkozói teljesítések értéke jogcímen való nettó árbevétel-csökkentésre. Erre csak akkor van lehetőség, ha az adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Telefonszolgáltatás le nem vonható áfája

Kérdés: A telefonszolgáltatás áfájának 30%-a nem vonható le, ha nincs továbbszámlázva legalább 30%-a. A mobiltelefonokra előfizetett internetcsomag áfája is csak 30%-kal csökkentetten vonható le? Az ISDN, rádiós internet – amit a számítógépeken használunk – áfája is csak 30%-kal csökkentetten vonható le?
Részlet a válaszából: […] ...előzetesen felszámított adó levonható – többek között –, ha a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 30 százalékára teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Részesedésvásárlás adózása

Kérdés: A kft.-nek három magánszemély tagja van, 40-40-20%-os mértékben tulajdonosok. Betegség miatt az egyik 40%-os részesedéssel rendelkező tag névértéken el akarja adni az üzletrészét a másik két tulajdonosnak. A tranzakció után a két tag részesedése 50-50% lesz. Kell-e adóznia a maradó két tagnak a megszerzett üzletrész piaci értéke és névértéke közötti különbözet után?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy nem kell adóznia.Az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételek az Szja-tv. szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel csökkentett része......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetési kötelezettség kimutatása

Kérdés: A kft. a részvényei értékesítéséről szóló szerződésben a részvények vevőjével úgy állapodott meg, hogy a vevő a részvények vételárát több részletben fizeti meg. Amennyiben a részletek megfizetésének időszakában a kft.-t terhelő fizetési kötelezettség válik ismertté, akkor a kft. azt úgy teljesíti, hogy annak összegét a vevő beszámíthatja az általa még fizetendő vételárrészletbe. A kft.-nek az ilyen esetleges, a későbbiekben ismertté váló fizetési kötelezettségeit az értékesítés évében valamilyen módon ki kell mutatnia?
Részlet a válaszából: […] ...ha ezen követelés fizetési határideje lejárt (a kft. nem fizetett!), a részvények vevője – a Ptk. rendelkezéseinek a figyelembevételével – jogosult a lejárt követelését az ugyanazon személlyel szembeni kötelezettsége teljesítésébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címkék:  

Motorcsere minősítése

Kérdés: 2008-ban vásároltak egy vontatót (traktort) 26 M Ft + áfáért. 2013-ban a leírással elérték a maradványértéket, a 4 M Ft-ot. Novemberben venni kellett hozzá, és beépíteni egy azonos típusú motort 8 M Ft-ért. A motorcsere miatt a várható használati idő 5 évvel meghosszabbodott. A motorcsere felújításnak vagy karbantartásnak minősül? Az értékcsökkenési leírást a 8 M Ft vagy a 26 + 8 M Ft (csökkentve a maradványértékkel) után kell számolni? Az erőgép motorját 1 M Ft + áfáért értékesítették. Ilyenkor részselejtezést kell csinálni?
Részlet a válaszából: […] ...venni, majd az eladott áruk beszerzési értékeként ráfordításként elszámolni. Az erőgép motorjának az áfa nélküli eladási árát árbevételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Kármentességi díjkedvezmény

Kérdés: A vállalkozásnak nem volt káreseménye, ezért kármentességi díjkedvezményt kapott. Ez a díjkedvezmény költségcsökkentő vagy egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...költségcsökkentő).Ha a kármentességi díjkedvezményt a vállalkozás részére egy összegben átutalják, akkor az átutalt összeget egyéb bevételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírás nélkül

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...paragrafusát (a jogszabályi helyet), akkor az így kapott támogatást jogszerűen nem lehet a tőketartalékba helyezni, azt csak rendkívüli bevételként lehet elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.A támogatás tőketartalékba helyezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírással

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?
Részlet a válaszából: […] ...23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szól. A hivatkozott jogszabály alapján eszközfejlesztési támogatást kapott a cég. A rendelet 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címkék:  

Haszonbérlet megszüntetése térítéssel

Kérdés: A gazdasági társaság által haszonbérbe vett földeket a tulajdonos értékesíti a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. Mivel a haszon­bérlő beruházásokat hajtott végre, a földek piaci értéke jelentősen növekedett, így a tulajdonos magasabb áron tudja azt értékesíteni. A tulajdonos jogalap nélküli gazdálkodás címén elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a haszonbérlőnek. Az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e mint kártérítést, az áfa felszámítása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell, amelyet nem terhel áfa, amelyet a károkozó (jelen esetben a tulajdonos) egyéb ráfordításként, a károsult (a haszonbérlő) egyéb bevételként köteles elszámolni.Ha viszont kártalanításról (a tényleges kárt meghaladó összeg megtérítéséről) van szó, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Színházi tiszteletjegy

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. előadó-művészeti szervezetként regisztrált. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontjában adómentesként határozza meg az általa a tevékenységi körében ingyenesen nyújtott szolgáltatást. Kérdésem, hogy a tiszteletjegyekre ez vonatkoztatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére – muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:
1
213
214
215
532