5343 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?

Kérdés: Befejezetlen beruházásként nyilvántartott gépről kiderült, hogy nem kerül aktiválásra. A selejtezés hogyan könyvelendő? Lesz-e adóvonzata (tao, áfa)?

Kérdés: Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Kérdés: Éves beszámolót kell-e készíteni egy egyéb egyesületnek, ha nem közhasznú, de 100%-os tulajdonosa egy kft.-nek?

Kérdés: Kft. ügyfelem egy Ingatlanbefektetési Alap tulajdonosa. Az ingatlanalap 2023 júniusában elindította a megszűnési eljárást, ami egy évig is eltarthat. Az ingatlanalap a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló 2014. évi törvény 79. § (2) bekezdése alapján, a befektetők írásbeli kezdeményezésére tekintettel, előleg formájában történő részkifizetés teljesítéséről döntött. Az összeget utalták, és az ügyfelem bankszámlájára meg is érkezett. Ez az összeg az ügyfelemnél is előlegként legyen nyilvántartva a megszűnési eljárás befejezéséig, vagy a részkifizetésnek (illetve az esetleges további részkifizetéseknek) már lesz eredménykimutatása, azaz a pénzügyi műveletek bevételét növeli?

Kérdés: Gyógyászati segédeszközöket forgalmazó egyéni vállalkozó minden hónapban elszámol a forgalmáról a NEAK felé. Ennek alapján a NEAK bizonylatot állít ki az egyéni vállalkozó részére, melynek nettó és áfatartalma van. A vállalkozó számlát nem állít ki a NEAK felé. A könyvelés a bizonylat alapján dolgozik. A kapott támogatás árbevételnek minősül-e? A kapott támogatást be kell állítani az áfabevallásba, és meg kell fizetnie a vállalkozónak az áfát? Helyesen jár el a vállalkozó, hogy nem állít ki számlát a NEAK felé erről az elszámolásról?

Kérdés: LPG/benzin üzemű gépjármű elszámolással kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Kormányrendeletben előírtak szerint a 8,6 liter normát (1,328 cm³) felszorozzuk az előírt 1,2-es szorzóval (10,32 l/km). Jól gondoljuk, hogy az LPG-gáz NAV-norma szerinti árát vesszük figyelembe, nem a benzinét?

Kérdés: Szíveskedjenek szakmai állásfoglalást adni a háztartási méretű kiserőműveknél (HMKE) többlettermelésként jelentkező, a villamosenergia-hálózatba visszatáplált áram számviteli elszámolásáról. Részletezve: Havi szaldós elszámolás esetén, amennyiben a HMKE-rendszernél a hónapot tekintve többletbetáplálás nem történik – tehát a hálózatból vételezett energia több, mint a HMKE által visszatáplált energia –, az energiaszolgáltató nettó számlát állít ki, a felhasznált energia mennyiségét csökkenti a visszatáplált energia mennyiségével. Az így nettósított számlát cégünk költségként könyveli. Abban az esetben, ha a betáplálás meghaladja a villamos hálózatból vételezett energiát, a szolgáltató csak rendszerhasználati díjat számláz, áramdíjat nem, a többletbetáplálást cégünknek kell a szolgáltató felé számlázni. Az általunk kiállított számlát árbevételként könyveljük. Helyes ez az elszámolás? Ugyanaz a HMKE által termelt energia egyszer költségcsökkentő, máskor árbevétel? Amennyiben számlázunk, terméket vagy szolgáltatást értékesítünk?

Kérdés: Adott cég franchise-jogot értékesít. A joghoz kapcsolódó jószág ki van mutatva a szellemi termékek között, ezen belül tartozik hozzá egy névhasználati jog. A jog megvásárlásánál a feltételeket szerződésben rögzítették, eladáskor a 92. számlacsoportba könyveltük az első nagyobb részletet, majd a hozzákapcsolódó havi díjak is itt kerülnek kimutatásra. A szerződésben változás áll be, és emiatt a partner visszaszámláz a kezdeti vételárból (bérleti díjból) egy nagyobb összeget, franchise-jog-visszavásárlás címen (ez szerepel az általa kiállított számlán). Ebben az esetben nekünk ezt az 52-es számlacsoportban, esetleg a 8-asok között kellene kimutatni, vagy más lenne a helyes eljárás számviteli szempontból? Utóbbi esetben hogyan járunk el helyesen?