5343 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. A Tourinform-iroda fejlesztésére 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amely projekt keretében az iroda épületének fejlesztése és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközbeszerzés valósult meg. A projekt fenntartási időszaka 5 év, amely 2026-ban jár le. A tulajdonos önkormányzat döntése alapján társaságunknak az iroda működtetésével kapcsolatos feladatai 2023. július 31. napjával megszüntetésre kerülnek, ezen feladatokat más jogi személy veszi át. Az iroda működtetését 2023. augusztus 1-től egy egyesület fogja végezni, amely a fenntartási kötelezettséget átvállalja társaságunktól, így visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. A támogató a kötelezettség átvállalásához elvileg hozzá fog járulni. Az eszközök jelenlegi nettó értéke 20 millió forint, és halasztott bevételként tartjuk nyilván az értékcsökkenés arányában még fel nem oldott támogatási összeget, szintén 20 millió forintot. Milyen értéken értékesíthetjük a fenntartási költséget átvállaló egyesület részére az eszközöket? Térítésmentesen átadhatóak-e az eszközök? Az értékesítéssel együtt a halasztott bevételt egyéb bevételként számolnánk el. Helyesen járunk-e el, vagy kell-e az egyesület részére támogatást átadnunk?

Kérdés: A társaság devizás (EUR) beruházási hitelhez kapcsolódóan, a nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként könyvelte. Ehhez kapcsolódó egyéb céltartalék és lekötött tartalék képzése is megtörtént az előírt szabályoknak megfelelően. A társaság devizás, EUR könyvvezetésre szeretne áttérni 2024. 01. 01. dátummal. Mi történik a halasztott ráfordítással és a hozzákapcsolódó lekötött tartalék- és céltartalékképzéssel az áttérés után? Amennyiben szükséges ezek kivezetése, milyen dátummal kell megszüntetni?

Kérdés: Társaságunk rendszeresen bonyolít le EU-n belüli kereskedelmi ügyeleteket, azon belül is ún. háromszögügyleteket, ahol Horvátországból megvásárolt árut közvetlenül a németországi vevőnknek értékesítünk és szállítunk. Az egyszerűsítés érdekében a horvátországi eladót hívjuk "A" szereplőnek, mi vagyunk a "B" szereplő, és a vevőnk a "C" szereplő. Az Áfa-tv. előírásai szerint ún. háromszögügylet akkor valósul meg, ha vagy "A" fuvaroztat, vagy "B" vevői minőségben fuvaroztat. A mi esetünkben általában mi (azaz "B") fizetjük a fuvart a "C" felé történő szállításra, és az árut leszállítva adjuk el (CPT-paritással). Kérdés, ebben az esetben a fuvarköltséget elszámolhatjuk-e az elábéra, azaz a fuvarköltséggel csökkenthetjük-e az iparűzési adó alapját? Ha nem számolható el elábéra, akkor mi a helyes könyvviteli elszámolás, könyvelés ebben az esetben? Mivel éves szinten az ilyen fuvarköltség elég jelentős összeg, nem mindegy, hogy csökkenthető-e vele az iparűzési adó alapja vagy sem.

Kérdés: Költségvetési intézményünk célbefizetést teljesít társasház részére (tetőfelújításra). A társasházban lévő raktárt vagyonkezelésbe kaptuk, épületként tartjuk nyilván. Hol, hogyan kell nyilvántartani a társasház részére befizetett összeget a könyveinkben a beruházás megvalósulásáig?

Kérdés: Hol találunk arra vonatkozó iránymutatást, miszerint ha a támogatói okirat nem tartalmazza az 55/2019-es AM rendeletre való hivatkozást, akkor halasztott bevételként kell ezeket a kapott támogatásokat kezelni? A támogatói okiratunk ezt a jogszabályi hivatkozást konkrétan nem tartalmazza, de tartalmazza az alábbi szöveget: A támogatási összeg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és a magyar állam nemzeti költségvetéséből kerül finanszírozásra. Véleményünk szerint a kapott támogatási összegeket ez alapján tőketartalékban kell elszámolnunk, mivel EMVA társfinanszírozásában megvalósuló projektekről van szó, azonban más elérhető iránymutatások szerint ezeket halasztott bevételként kell kezelni.

Kérdés: Egy osztrák vállalkozás megveszi magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát, mint ingatlant, majd bérbe adja a magyarországi leányvállalatának. Egyéb eszköze, munkavállalója nem lesz Magyarországon, tehát az ingatlan-bérbeadáson kívül más tevékenységet nem fog végezni. Milyen adófizetési és bejelentési kötelezettségei keletkeznek Magyarországon? Keletkezik-e az osztrák vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye/fióktelepe Magyarországon? Vagy elegendő egy magyar adószámot kérni? Kérem, hogy az áfa-, társaságiadó- és illetékkötelezettség tekintetében is legyen szívesek megírni a választ!

Kérdés: Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?

Kérdés: Cégünk egyik társvállalata PLN-ben értékesít. A cégcsoport szeretné az ebből felmerülő kockázatot minimalizálni. Így swap/forward ügyletet kötni PLN/EUR-ra, ami azonban csak a cégünkön keresztül tud történni a banki szerződések következtében. Cégünk HUF-ban vezeti a könyveit. A cégcsoport tervei szerint cégünk ezt úgy oldaná meg, hogy B2B trade keretében pontosan ugyanazon az árfolyamon, amelyen az ügyletkötés történt, azon adná tovább a lengyel vállalatnak. Számvitelileg ezt hogyan kellene kezelnünk?

Kérdés: Az alábbi problémával szembesültünk alapítványunknál a bankkivonatok ellenőrzésénél: A bankkivonat rögzítésének pillanatában nincs a banki kifizetéshez számla, vagy a rögzítő nem tudja, milyen tételre tegye, mert pl. még nem kaptuk meg a számlát, emiatt az ún. függő banki tételre teszi. Kérdés, meddig maradhat a függő bankon, és ha hiba folytán korábbi évet érintő tételt találunk, hogyan javítsuk? Hogyan tudjuk rendezni? Adminisztrációs hibák miatt úgy tűnik, így nem a valós helyzetét látjuk. Pl. ha egy duplán utalt összeget visszaküldenek, az a függő bankon marad, mint ellenszámlán, vagy nem jól gondoljuk?

Kérdés: Egy belföldi társaság 2022. 09. 01-én indult egyszerűsített végelszámolása sikertelenül zárult le (2022. 08. 31-ig katás volt), melyet a cégbíróság 2023. 05. 08. nappal jegyzett be. Korábban benyújtásra került a végelszámolást lezáró egyszerűsített éves beszámoló a cégbíróság részére 2022. 09. 01. – 2022. 12. 31. időszakra. Mi a teendő ilyenkor? Passziváltatni kellene az említett beszámolót, és leadni egy új beszámolót 2022. 12. 31. fordulónapra, mint normál üzleti évet záró beszámolót? Ha a passziválás a megoldás, akkor annak mi a folyamata?