5343 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Kérdés: A bérleti szerződés alapján a bérleti díjat a magánszemély euróban kéri. Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítést megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alapul véve számolom ki a bérleti díjat és a személyi jövedelemadót, aminek a nettó összege a 471. főkönyvi számlán van. A nettó bérleti díjat az eurószámláról utaljuk. Ennek a könyvelése átlagárfolyamon történik, amelyet a 471. főkönyvre könyvelünk. A két összeg között biztosan lesz árfolyam-különbözet (a 471. főkönyv egyenlege). Ennek a különbözetnek mi lesz a sorsa?

Kérdés: A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni álláspontjukat a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés r) pontja alkalmazásához. A hivatkozott jogszabályi hely szerint – kedvezményezett átalakulás esetén – az adóalap növelendő a beszerzési érték csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként elszámolt összeggel. Ezek közül minek minősül a tárgyidőszakban elszámolt értékvesztés? Ugyanis, ami a beszerzési értéket illeti, az ettől nem változik. Egyrészt, mivel az értékvesztés könyvelési tétele T 874 – K 179, tehát a beszerzési érték a főkönyvi számlát nem érinti, másrészt a Számviteli tv. 47. §-a elszámolt értékvesztés jogcímen bekerülésiérték-csökkentési előírást nem tartalmaz. A másik, a könyv szerinti értékre vonatkozó adóalap-növelési kötelezettség pedig a könyv szerinti érték kivezetése esetére szól, márpedig a nettó érték kivezetéséről az állományból történő kikerülés esetén beszélhetünk. Az értékvesztés elszámolása (lásd fenti könyvelési tétel) nem jelenti a nettó érték kivezetését. Fentiek figyelembevétele alapján az elszámolt értékvesztés összegével növelni kell-e a tárgyévi taoalapot?

Kérdés: Számlatükrünk felülvizsgálatát és módosításait végezzük, és ezzel kapcsolatban kérdezzük: A pályázataink során előírják, hogy a támogatott projekteket, támogatással szerzett eszközeinket támogatási jogcímenként főkönyvileg külön kell nyilvántartani. Ez esetben:
– elegendő-e az analitikában, projektkódon elkülönítve kezelni az adott pályázat költségeit, eszközeit, és üzembe helyezés után is a megvalósult támogatott részt támogatási jogcímenként külön kartono(ko)n kezelve a tárgyieszköz-modulban a támogatott leltári számo(ka)t egy projektkódon tartva nyilvántartani úgy, hogy a főkönyvi számokban az nem nevesített, vagy
– valóban szükséges-e külön főkönyvön tartani támogatási jogcímenként a támogatott, üzembe helyezett eszközöket akkor is, ha az analitikában a jogcímenkénti szétválasztást meg tudjuk oldani, vagy
– a kettő ötvözeteként a főkönyvön kiemelni főkönyvi kategóriánként a támogatott eszközöket (megjelölve, hogy adott főkönyv alatt támogatott eszközök vannak), és az analitikában pályázati jogcímenként nyilvántartani a pályázatos eszközöket?
Melyik a helyes megoldás?

Kérdés: A kft. társasházakat épít (10-20 lakásos társasházak), az egyes társasházak építése az egyes évek között jellemzően elhúzódik. A szerződés elszámolási egységének alkalmazására vonatkozó 2022. évi számvitelitörvény-változás érinti-e ezen társasházépítéseket pozitívan, azaz tudja-e alkalmazni a társasházépítést végző kft. a szerződés elszámolási egységét (bevétel időbeli elhatárolása a teljesítési fok alapján)?

Kérdés: Hét belföldi kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságból álló cégcsoport összesített munkajogi létszáma 54 fő. A foglalkoztatottak megoszlása a cégcsoporton belül: (1 társaság: 22 fő) + [1 társaság: 7 fő, többnyire részmunkaidősök (napi 2–4 óra)] + [5 társaság: 5-5 ugyanaz a fő (napi 1–2 órában)]. A cégcsoportnál a tényleges, a természetes személy munkavállalók létszáma (22+7+5) = 34 fő, azaz a kisvállalkozási besoroláshoz szükséges 50 fő alatti. Összességében a cégcsoport a tényleges 34 fős létszáma és a 10 M EUR érték alatti nettó árbevétel alapján kisvállalkozásnak minősül. Amennyiben azonban a foglalkoztatotti adatok cégenként, munkajogi létszámmal (függetlenül attól, hogy hány órát dolgoznak egy-egy cégben) kerülnek összesítésre, akkor az együttes létszám 54 fő, amely meghaladja a kisvállalati besoroláshoz szükséges létszámot. Helyesen gondoljuk-e, hogy a cégcsoport cégei által részmunkaidőben (1, 2, 4 órában) foglalkoztatott asszisztens kollégák a Kkv. tv. és az Innov. tv. szerinti "foglalkoztatotti létszám" számításánál nem számítanak egy főnek, hanem csak részben kell őket a létszámba beszámítani, ezáltal a cégcsoport 34 fős foglalkoztatotti létszámával megtartja a kisvállalkozási besorolását? Értelmezésünket az europe.eu internetes oldalon talált tájékoztatásra (https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/79c0ce87-f4dc-11e6-8a35-01aa75ed71a1) alapozzuk, amely szerint:
"A foglalkoztatotti létszám kiszámítása
A foglalkoztatotti létszámot éves munkaerőegységben (ÉME) kell kifejezni. Mindazok, akik egy vállalkozásnál vagy annak nevében teljes munkaidőben dolgoztak a teljes tárgyévben, egy egységnek számítanak. A részmunkaidős alkalmazottakat, az idénymunkásokat és azokat, akik nem teljes évet dolgoztak, az egy egység törtrészével kell figyelembe venni."

Kérdés: A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Kérdés: A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Kérdés: Van egy nullára leírt eszköz 14,5% leírási kulccsal, amelynek a bekerülési értéke 30 M Ft volt. Értéknövelő beruházást hajtunk végre, amelyet támogatásból finanszírozunk. Az értéknövelés összege 20 M Ft, amely 100%-ban kapott támogatásból valósul meg. Az értéknöveléssel 50 M Ft-ra nő az eszköz bruttó értéke, a nettó érték pedig 20 M Ft lesz [Szt. 48. § (1) bekezdés]. Helyesen járunk-e el, ha a leírási kulcsot nem változtatjuk meg, és az értéknövelés után 7,25 M Ft éves értékcsökkenést számolunk el? Jól gondoljuk, hogy az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatást illetően is 7,25 M Ft-ot kellene feloldani évente?