5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Hol találunk arra vonatkozó iránymutatást, miszerint ha a támogatói okirat nem tartalmazza az 55/2019-es AM rendeletre való hivatkozást, akkor halasztott bevételként kell ezeket a kapott támogatásokat kezelni? A támogatói okiratunk ezt a jogszabályi hivatkozást konkrétan nem tartalmazza, de tartalmazza az alábbi szöveget: A támogatási összeg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és a magyar állam nemzeti költségvetéséből kerül finanszírozásra. Véleményünk szerint a kapott támogatási összegeket ez alapján tőketartalékban kell elszámolnunk, mivel EMVA társfinanszírozásában megvalósuló projektekről van szó, azonban más elérhető iránymutatások szerint ezeket halasztott bevételként kell kezelni.

Kérdés: Egy osztrák vállalkozás megveszi magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát, mint ingatlant, majd bérbe adja a magyarországi leányvállalatának. Egyéb eszköze, munkavállalója nem lesz Magyarországon, tehát az ingatlan-bérbeadáson kívül más tevékenységet nem fog végezni. Milyen adófizetési és bejelentési kötelezettségei keletkeznek Magyarországon? Keletkezik-e az osztrák vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye/fióktelepe Magyarországon? Vagy elegendő egy magyar adószámot kérni? Kérem, hogy az áfa-, társaságiadó- és illetékkötelezettség tekintetében is legyen szívesek megírni a választ!

Kérdés: Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?

Kérdés: Cégünk egyik társvállalata PLN-ben értékesít. A cégcsoport szeretné az ebből felmerülő kockázatot minimalizálni. Így swap/forward ügyletet kötni PLN/EUR-ra, ami azonban csak a cégünkön keresztül tud történni a banki szerződések következtében. Cégünk HUF-ban vezeti a könyveit. A cégcsoport tervei szerint cégünk ezt úgy oldaná meg, hogy B2B trade keretében pontosan ugyanazon az árfolyamon, amelyen az ügyletkötés történt, azon adná tovább a lengyel vállalatnak. Számvitelileg ezt hogyan kellene kezelnünk?

Kérdés: Az alábbi problémával szembesültünk alapítványunknál a bankkivonatok ellenőrzésénél: A bankkivonat rögzítésének pillanatában nincs a banki kifizetéshez számla, vagy a rögzítő nem tudja, milyen tételre tegye, mert pl. még nem kaptuk meg a számlát, emiatt az ún. függő banki tételre teszi. Kérdés, meddig maradhat a függő bankon, és ha hiba folytán korábbi évet érintő tételt találunk, hogyan javítsuk? Hogyan tudjuk rendezni? Adminisztrációs hibák miatt úgy tűnik, így nem a valós helyzetét látjuk. Pl. ha egy duplán utalt összeget visszaküldenek, az a függő bankon marad, mint ellenszámlán, vagy nem jól gondoljuk?

Kérdés: Egy belföldi társaság 2022. 09. 01-én indult egyszerűsített végelszámolása sikertelenül zárult le (2022. 08. 31-ig katás volt), melyet a cégbíróság 2023. 05. 08. nappal jegyzett be. Korábban benyújtásra került a végelszámolást lezáró egyszerűsített éves beszámoló a cégbíróság részére 2022. 09. 01. – 2022. 12. 31. időszakra. Mi a teendő ilyenkor? Passziváltatni kellene az említett beszámolót, és leadni egy új beszámolót 2022. 12. 31. fordulónapra, mint normál üzleti évet záró beszámolót? Ha a passziválás a megoldás, akkor annak mi a folyamata?

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?

Kérdés: Befejezetlen beruházásként nyilvántartott gépről kiderült, hogy nem kerül aktiválásra. A selejtezés hogyan könyvelendő? Lesz-e adóvonzata (tao, áfa)?

Kérdés: Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?