5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Egy építőipari fő tevékenységgel rendelkező kft. lakóingatlanok építéséhez telket vásárolt a saját nevében. Egy telken kettő lakás épül saját generálkivitelezésben. Adásvételi szerződést kötött az egyik lakásra egy magánszeméllyel, aki vételárelőleget fizetett a társaságnak. Az előleg összegéről a cég számlát állított ki 5%-os áfa alkalmazásával. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy egy-egy munkafázis befejezésével részszámlát állít ki a társaság a vevő részére. Banki kölcsönt vett fel a vevő, és a bank kikötése, hogy akkor fizet a vevőnek, ha a számla értéke 5%-os áfatartalommal bír (mint tudjuk, a telek értékesítése 27%-os áfakulccsal adózik!). A telek és az építési anyagok beruházásként szerepelnek a könyvelésben, a vevő felé kiszámlázott összegek pedig az értékesítés bevételeként. Mikor lehet a beruházást aktiválni, majd kivezetni az eszközök közül? Vagy eleve rossz a könyvelés, mert árukészletet kellett volna könyvelni? Erre a számomra bonyolult kérdésre szeretnék választ kapni.

Kérdés: Egy házaspár 2017-ben vásárolt egy telket 3000 E Ft-ért. Ráépítettek egy új házat, a használatbavételi engedélyt 2019-ben kapták meg. Válás miatt 2021-ben értékesítették ezt az ingatlant (65000 E Ft-ért). Az építkezés során hitelt is felvett a házaspár (illetve kaptak állami támogatást, áfa 5%, max. 5000 E Ft). Mivel nem feleltek meg a feltételeknek, ezt az 5000 E Ft-ot vissza kellett fizetniük értékesítéskor. Az építkezés során kb. 22 000 E Ft-ról szóló számlát gyűjtöttek össze (ennyit találtak meg). Alkalmazható-e a jövedelem kiszámításakor az az elv, hogy:
–Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-ával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből. Tehát dönthetnek-e úgy, hogy e szerint adóznak?
–Illetve van-e lehetőségük egy regisztrált szakértővel becslési eljárással meghatározott beépítettanyag-értéket levonni, ha az kedvezőbb/és nagyobb lesz a 22 000 E Ft-os számlák összértékénél? Sajnos nincs meg minden számla.
–Ha választhat az adózó, hogy melyik szerint határozza meg a szerzéskori értéket (mivel 1/2 tulajdoni arányban volt az ingatlan), az is előfordulhat, hogy a volt férj az egyik, a volt feleség a másik metódus szerint számol? Törvényi hivatkozást szeretnék kérni, ha lehetősége van választani az adózónak.

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?

Kérdés: Egy belföldi társaság (kft.) kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló kisadózónak a 2021. évben bevételt juttatott. A társaságnak az őt terhelő 40%-os adót egyéb ráfordításként (T 867) kell könyvelnie, és a társasági adó alapjánál korrekciós tételként (mint adóalap-növelő tétel) nem kell figyelembe vennie? Ha a 2021 decemberében befogadott számlát idén januárban utalták át, akkor ennek 40%-os adója már az idei évet terheli?

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?

Kérdés: Új energiaszolgáltatóhoz került át a cégünk 2022 januárjától. A számlában szerepel egy ilyen tétel: "KAT és Prémium" adóalapon kívüli tétel, negatív összeggel. Ennek a könyvelésében kérem a segítségüket: költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás, az egyéb bevételek között, helyes ennek a könyvelése?

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]

Kérdés: Háziorvos ügyfelem részére a NEAK asszisztensének bértámogatására 241 500 Ft-ot nyújt. Az asszisztens szakdolgozói bére 419 704 Ft a szakdolgozói bértábla szerint. Helyesen jár-e el az ügyfelem, ha a szakdolgozói bértábla szerinti összeget csak 154 887 Ft-tal egészíti ki?

Kérdés: Gyógyszerforgalmazással és -kereskedelemmel foglalkozó társaság rendszeresen gyógyszertörzskönyvi dokumentációt vásárol, aminek a hatósági engedélyezése (OGYÉI) után forgalmazza (forgalmazhatja) az érintett gyógyszereket. Ezeket a licenceket nem havonta, hanem a szerződésnek megfelelő ütemezésben (több lépcsőben, az utolsó részletet jellemzően a magyar törzskönyvi engedélyezés után) fizeti ki. A törzskönyveket vagyoni értékű jogként aktiválják. Ezen licencek amortizációját hogyan kell, hogyan lehet elszámolni? (Van olyan vélemény, hogy immateriális javakként, ezeknek nincs amortizációjuk.)

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?