175 talált cikk a bizonylatolás kifejezésre

Kérdés: Egy nyugtáról utólag, azaz nem a vásárlás napján, köteles-e a kereskedelmi egység "utólagos" számlát kiállítani a vásárló kérésére, vagy elutasíthatja az igényt? Ha elutasíthatja, van erre vonatkozó valamilyen jogszabály, amire hivatkozhat a kereskedelmi egység?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?

Kérdés: Cipőboltunk árukészletén euróban és forintban is feltüntetett eladási áron értékesít. Online pénztárgépünk euróban és forintban is képes rögzíteni a bevételeket. Ennek megfelelően euróval történő fizetés esetén eurót tartalmazó nyugtát állít ki a vevő részére. Helyes-e a nagyobb címletű euróval történő vásárlás esetén az euróban, eurócentben történő visszaadás? Elkülönítetten kezeljük a kasszában a forintot és az eurót. A pénztárgép-értékesítő felhívta a figyelmünket, hogy euróban történő vásárlás esetén is csak forintban adhatjuk a visszajárót. Valóban így van? Mi a helyes pénzkezelés és az ennek megfelelő bizonylatolás? Üzletünk nem rendelkezik pénzváltási engedéllyel. A valutapénztárba bevételezett eurót a bevételezés napján meglévő, választott hitelintézeti (MNB) euróárfolyamon átszámított forintban tartjuk nyilván.

Kérdés: A betéti társaság mint alvállalkozó 3 százalékot enged a számla végösszegéből (skontó), ha a fővállalkozó időben fizet. Ezenkívül kompenzál is, mivel az alvállalkozó szerszámainak is helyet biztosít. Kompenzálási jegyzőkönyvet nem készít. A garanciális visszatartás 5 százalék, amit minden számlából visszatart. Ezt egy év után fizeti vissza. A fővállalkozó a kifizetéskor közli a bankkal, hogy mit von le a számlából, a kompenzálást nem jelöli meg. Ráadásul az alvállalkozó 2013-2014-ben pénzforgalmi áfás volt. A garanciális visszatartások kifizetése összevontan, egy összegben történik. Milyen információkat köteles adni a fővállalkozó az alvállalkozó részére havonta a könyveléshez? A fővállalkozónak – megállapodás szerint – X nappal előbb kell megkapnia az alvállalkozói számlákat a kifizetési határidő előtt ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a skontót. A számla átadásáról azonban nincs információ. Így lehetetlen az áfabevallások pontos és precíz elkészítése.

Kérdés: Partnerünk a számlát utólagosan, 2016. 01. 22-én állította ki, teljesítése 2016. 01. 31. A két vállalkozás közötti szerződés szerint a számviteli, tényleges teljesítés 2015. októberre vonatkozott, és ténylegesen meg is történt. Rendszeresen visszatérő kérdés év végén, hogy az évet követően kiállított számlát, amely teljes egészében az előző évi teljesítést tartalmazza, miként kell könyvelni, követelés-kötelezettség vagy időbeli elhatárolás? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy a számviteli törvény mely paragrafusából következik az elszámolásra vonatkozó magyarázatuk? A hivatkozott esetben a számlát 2015. december 31-i dátummal könyvelném, a nettó értéket a költségek között, az áfát halasztott áfaként az egyéb követelések között, a bruttó összeget a kötelezettségek között.

Kérdés: Cégünk személygépkocsi-márkakereskedés és szakszerviz. A karosszériajavítás során az elemek fújása fényezőkamrában történik. A fényezőkamra üzemeltetéséhez szükséges gázolajat – az eddigiektől eltérően – benzinkútnál vásárolnánk. Nyilvántartott személygépkocsijaink benzinnel működnek. Ritkán előfordul, hogy a tesztautó, illetve a kisteherautónk gázolajjal üzemel. Jelent-e bármilyen problémát a fényezőkamrába vásárolt gázolaj költségkénti elszámolhatósága, az áfa levonhatósága? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni? A fényezőkamra üzemeltetéséhez vásárolt gázolaj mennyisége a külső hőmérséklettől és a munka mennyiségétől függ.

Kérdés: A bevett egyház nem folytat vállalkozási tevékenységet. Külföldi és állami támogatásból származó bevétele azonban eléri a több százmillió forintot. Kérdésünk, hogy könyvvezetését [amelyet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályoz] a kettős könyvvitel szabályai alapján köteles-e vezetni, vagy az egyszeres könyvvitel szabályainak figyelembevételével? A bevett egyház könyveit a fentiek szerint elért bevétel mellett ki jogosult vezetni?

Kérdés: Az egyesület külföldi magánszemély részére megbízási díjat fizetett. A könyvelés sem szerződést, sem információt nem kapott a magánszemélyről. Mi a helyes számviteli eljárás? A nettó kifizetés a könyvelésben úgy szerepel, mintha belföldi magánszemély részére történt volna kifizetés, könyveltük az adó- és járulékterheket is. A NAV felé az adatszolgáltatást nem tudjuk teljesíteni. Így az érintett adónem adatai a számvitelben, illetve az adóhatóságnál eltérnek.

Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?