793 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során kit tekinthetünk megváltozott munkaképességű személynek? A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettséget az 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a tartalmazza. A törvény 58. §-a (5) bekezdésének m) pontja a megváltozott munkaképességű személy fogalmát úgy határozza meg, hogy az ott közölt fogalom (ettől eltérően a 41/A. § alkalmazása szempontjából a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg) a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során nem alkalmazható. Melyik ez a külön jogszabály?

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti. A tanulókkal tanulószerződést kötöttünk, melynek értelmében havonta a jogszabálynak megfelelő díjazásban részesülnek. Az így kifizetett összeget elkülönített főkönyvi számlára bérköltségként könyveljük. A tanulóknak kifizetett bérköltség beszámít-e a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége számításánál?

Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?

Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású, de magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik (ő végzi a tényleges munkát). Ezen tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 Ft után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja egy szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya. Itt a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvvel. Ha a cég ügyvezetője Angliába több hónapra kiutazna, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem (sem bejövő, sem kimenő számlamozgás), lehetne-e szüneteltetni a cég működését, a járulékfizetést? Ha tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag kiutazna Angliába, kellene-e maga után itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?

Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?

Kérdés: Kérem, szíves tájékoztatásukat, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy munkavállaló 2003-tól magán-nyugdíjpénztári tag, és ezt a munkaadójának csak most, 2009-ben jelentette be, eddig a cég az állami nyugdíjpénztárba fizette be az összeget. Hogyan lehet ezt módosítani? A cég jóhiszeműen járt el.

Kérdés: Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének k) pontja tiltja az italt terhelő előzetesen felszámított adó levonását. A vezetékes ivóvíz egy vállalkozás életében (természetesen leginkább minden más mellett) italként is funkcionálhat. Az egyéb szükséges feltételek fennállnak a levonáshoz, így csupán ezen ténynek a léte miatt korlátozható a levonási jogosultság?