785 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Az egyik szaklapban megjelent a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása miatti adómegtakarításra vonatkozó tájékoztató. A tájékoztató szerint a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő feltétel esetében az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít. Társaságunk nagyrészt részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a minimálbér négyszerese után kell teljesíteni a nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-bevallási kötelezettséget ahhoz, hogy társaságunk a kedvezményes adókulccsal állapítsa meg társaságiadó-fizetési kötelezettségét, ha a törvényben előírt többi feltételnek egyébként megfelel a társaság?

Kérdés: A társaság egyik dolgozóját szaktanfolyam elvégzésére kötelezte. A tanfolyam időtartama: 2008. 10. hónaptól 2010. 02. hónapig. A tanfolyam szervezője a teljes összegről szóló számláját 2009. 03. hónapban megküldte. 2009. 04. hónapban a tanfolyamra küldött dolgozó közös megegyezéssel távozott a társaságtól. A társaság a tanfolyamszervező számláját még nem fizette ki, csökkentett összegről próbál egyezkedni. Annak tudatában, hogy a tanfolyam nem lesz befejezve, a társaság költségként teljes összegében elszámolhatja a tanfolyam díját? Esetleg természetbeni juttatásként kell adóznia?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.

Kérdés: Pályakezdőt alkalmazunk, Start kártyás járulékot fizetünk a bére után. Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó evás ügyfelem 2008. évben rokkantnyugdíjas lett. Most szeretne dolgozni, tehát kiegészítő evás egyéni vállalkozó lett. A 2009. évi tv. szerint egy képzett átlagkereset 90%-ához kell viszonyítanom a jövedelmét, figyelnem, nehogy ezt túllépje, mert akkor elveszíti a rokkantnyugdíját. Mivel evás egyéni vállalkozó, nem tudom, hogy ezt az összeget hogyan számoljam ki? A Nyugdíjfolyósító Intézet azt a felvilágosítást adta, hogy ezt az adatot az APEH fogja szolgáltatni számukra. Az APEH mi alapján, milyen tv. alapján számolja ki ezt az összeget?

Kérdés: Biztosításközvetítő kft. az üzletkötőkkel megbízási szerződést kötött különböző biztosítási módozatok értékesítésére. Az üzletkötőnek a kft. jutalékot fizet, a biztosítótól pedig jutalékot kap. Értelmezésünk szerint az üzletkötőkkel kötött megállapodás alapján a közvetített szolgáltatás megvalósul, amely elszámolásának szigorú formai követelményei vannak. Ezúton szeretném kérni minden előírt követelmény összegzését a közvetített szolgáltatások elszámolására vonatkozóan.

Kérdés: Társaságunk egy nemzetközi gyógyszerforgalmazó hazai képviselőjeként különféle gyógyszerek marketingtevékenységét látja el. Tevékenységi körébe tartozik orvosok – akik nem állnak a társasággal szerződéses kapcsolatban – tudományos továbbképzésének támogatása is. Az orvosok támogatási kérelmet nyújtanak be, amelyben megjelölik, hogy melyik konferencián kívánnak részt venni. A konferenciaszervező cég társaságunk nevére állítja ki a számlát, részletezve a konferenciaszervezés, a szállás, az ellátás, az egyéb programok díját. Helyesen járunk-e el, ha a konferencia teljes költségét adó- és járulékköteles természetbeni juttatásként könyveljük, és az áfát nem vonjuk le?

Kérdés: Betéti társaságunk háziorvosi tevékenységet lát el, amely – tudomásunk szerint – a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. §-ának f) pontja alapján mentesül a gépjárműadó alól. A mentesség magával vonza-e azt a tényt, miszerint a mentesség következményeként a gépkocsi működtetésével kapcsolatban nem számolható el költség. Ezt egy előadáson ismertették. Amennyiben a személygépkocsi működtetésével (a háziorvosi teendők ellátása érdekében) kapcsolatban a felmerült költségek elszámolhatók, maradhat-e az adómentesség?

Kérdés: Cégünk nemzetközi fuvarozással foglalkozik. Sofőrjeink részére szeretnénk üzemanyag-megtakarítást elszámolni a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet alapján. Megtehetjük ezt adó- és járulékmentesen? Mi ennek a szabályozási módja a cégen belül? Milyen személyi jellegű költségként kell azt kimutatni?

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?