Importáfa kontírozása

Kérdés: Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 – K 4652, T 4661 – K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...első rendeltetési helyig merülnek fel,így különösen a bizományi díj vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási,fuvarozási és biztosítási költségek. A felsorolt esetekben a teljesítésre és a fizetendő adómegállapítására a kötelező jellegű befizetésekre,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a külön jogszabályban meghatározott módonköteles a végelszámolás alatt álló cég biztosítottjainak adatait átadni anyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek. A szerv erről szóló igazolását avégelszámoló köteles benyújtani a cégbíróságnak. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hivatkozottrendelkezésein túlmenően – indokolja az is, hogy a szóban forgó munkáltatóihozzájárulás adóköteles része a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék(tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapjába is beletartozik.A személyi jellegű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.

Cégautó miatti járulékok

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...cégautóratekintettel nem kell munkaadói járulékot fizetni.Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdése szerint a társasvállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Nem kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Jellemzője ennek, hogy a társaság a Tbj-tv. 5. §-a szerintibiztosítottként foglalkoztatja a tulajdonost, vagy a tulajdonosnak abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

MRP-n keresztül szerzett részvény értékesítése

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Az egészségügyi hozzájárulást a kifizető mindaddig köteleslevonni, amíg a magánszemély nem nyilatkozik a kifizetőnek, hogy azegészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásta hozzájárulás-fizetési felső határig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címke:

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(a Tbj-tv. szerint a kölcsönadó a foglalkoztató), így a németállampolgár nem biztosított, a Tbj-tv. 11. §-a szerint a magyar biztosítás ránem terjed ki.A lakásbérlet díjának átterhelésével a magyar leányvállalatbiztosítja a német állampolgár részére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.

Épületfelújítás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az adók -az áfa kivételével –, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatoskiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) abeszerzési ár részét képezi.Az épület, építmény beszerzési áraként az Szja-törvénynek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjba vonuláskor céltartalék

Kérdés: Ha a társaság alkalmazottja nyugdíjba vonul, és 2 hónapot a kft.-nek ki kell fizetnie, kell-e céltartalékot képeznünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kezdetével, az elsőnyugdíjban töltött nappal kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közöttelszámolni, még akkor is, ha a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv fizetésiértesítése nem érkezett megHárom különböző, akár egyidejűleg is előforduló esetetmutattunk be...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a cég székhelye nem Budapesten van, hanem például ott,ahol a magánszemély állandó lakóhelye, akkor a saját, főállású munkaviszonybanálló, vidéki állandó lakhelyű dolgozó elszállásolása a budapesti telephelyenkiküldetésnek minősül, és a lakhatás költségének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. január 24.
Kapcsolódó címke:
1
…
49
50
51
…
81