Korábban jóváhagyott, 2007-ben kifizetett osztalék ehója

Kérdés: Az ügyvédi iroda 2005. évben mérlegében osztalékot különített el. Az így előírt osztalék kifizetése folyamatosan történik. Az utolsó részlet várhatóan 2007. I. félévében kerül kifizetésre. Milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell 2007-ben fizetni a felvett osztalék után? (A 2006-ban felvett osztalék után nem fizettek ehót.)
Részlet a válaszából: […] ...a 2006. évi 400 ezer forintos felső határral kell számolni,és ez utóbbinál a kifizető által 2006-ban megfizetett 11 százalékosegészségbiztosítási járulékot kell számításba venni. (A 400 ezer forintnak azosztalékban részesülő biztosított után megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Ügyvéd egyéb megbízásának áfája (eva)

Kérdés: Evás ügyvéd az általános ügyvédi tevékenysége mellett választottbíróságon is végez tevékenységet. Jelenleg 75.23.110 Bíróság közigazgatása SZJ-számmal áfamentes, evás számlát állít ki. A bíróság szerint ez az Eva-tv. 6. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben történik, így erről nem kell számlát kiállítani, és csak megbízási díjként számolnák el, amit majd az év végi szja-bevallásban vall be a magánszemély. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...hanem megbízási szerződést kell kötni. A megbízási díjból akifizetőnek adóelőleget kell levonni, gondoskodni kell a társadalombiztosításijárulék vagy egészségügyi hozzájárulás levonási/fizetési kötelezettségről, a jövedelmetpedig a magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: A Számviteli Levelek 130. számában, a 2645. kérdésre adott válaszukban azt írják, a magánszemély nyilatkozhat, ha az eho eléri a felső határt, hogy a bérbeadás után ne kelljen ehót fizetni. Hogyan kell ezt értelmezni? Ha például a feleség bérbeadja saját kft.-jének az irodát, és keresete több mint 6 millió forint (amellyel eléri a felső határt), akkor a bérleti díjból nem kell levonni, ha nyilatkozik a keresetéről? Mikor kell nyilatkozni? Ha már elérte vagy várhatóan el fogja érni? Mi van, ha többet vonnak le, illetve ha nem vontak le eleget?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadásbólszármazó jövedelem is) után 2007-ben 14 százalék egészségügyi hozzájárulástkell fizetni mindaddig, amíg az adózó biztosítási jogviszonyában a Tbj-tv. 19.§-ának (1) bekezdése, 36-37. §-a, 39. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Osztalékelőleget terhelő eho

Kérdés: A 3061. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2007 májusában véglegesített – 2006. évben kifizetett – osztalékelőleg esetében, mivel az előleg nem volt eho-köteles, a 2006. évi 11 százalékkal, vagy a 2007. évi 8 százalékkal kell-e a 450 E Ft felső határt teljesíteni? Az osztalékként véglegesített 2006. évben osztalékelőleget kapott magánszemélynek a 0753. sz. bevallásában kell-e szerepeltetni, vagy az osztalék jóváhagyásakor be kell fizettetni, és a társaságnak kell bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...– osztalék utáni egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség "figyelésénél" a kifizető által fizetett 8 százalékosegészségbiztosítási járulék összegével kell – többek között – számolni. A kifizetőnek az osztalék kifizetésekor kell teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Ki nem vett jövedelem járulékainak elszámolása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a le nem vont járulékok számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...(2007-ben a131 000 forintot), és a foglalkoztató nem él bejelentésével, a 24. § (1)bekezdés szerinti nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettségalapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Biztosítás befektetéssel

Kérdés: A bt. szabad pénzeszközei befektetése céljából 30 millió forintos életbiztosítást kötött elérésre, illetve halálesetre. A szerződő fél a bt., biztosított a bt. vezető tisztségviselője, kedvezményezett a bt. Az egyszeri díjfizetéssel járó, ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás lejárata 5 év. Az ilyen címen eszközölt befektetés hova könyvelendő? A befektetés mikor és kinek lesz adóköteles bevétele? Ha a biztosító visszafizeti, a hozadék a társasági adó alapját növeli? A biztosított osztalék formájában juthat hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződő fél is a bt., a kedvezményezett is a bt., abt. által fizetett biztosítási díjat előlegként kell kimutatni (T 354 – K 384),függetlenül attól, hogy az ingatlan-eszközalapba fektetett biztosítás. Bárformailag befektetés, tartalmát tekintve előleg. Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Kedvezményezett a biztosított

Kérdés: A biztosítási szerződés szerint szerződő a társaság, biztosított a társaság munkavállalója, kedvezményezett halálesetben a tulajdonostárs (szintén munkavállaló is), eléréskor a biztosított. A futamidő 5 év, a biztosítási díjat a futamidő elején egy összegben fizették meg. A biztosítási díjat hosszú lejáratú követelésként számolta el a társaság. Eléréskor, az 5 éves futamidő végén ki és hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság a biztosítóval kötött szerződésbenkedvezményezettként magánszemélyt nevesít, akkor a fizetett biztosítási díjatnem előlegként kell elszámolni, hanem fizetett biztosítási díjként kellkimutatni (T 533 – K 384). A társaság a biztosítótól ezt az összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély az olasz hatóságoktól illetőségigazolásthozott, akkor az olasz adóhatóság elfogadta olasz adóilletőségűnek. Azilletőség meghatározásakor egyebekben az egyes államok határain átlépőjövedelemszerzés során az adókötelezettség szempontjából legelőször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Szakképzési hozzájárulás fel nem vett jövedelem után

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszonyban van). A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a levont járulékok számviteli elszámolása? Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni ezen jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ilyen címen kifizetett összegekután kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-evagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Tekintettel arra, hogy ebben azesetben nem volt bérként felvett összeg, ezen kifizetés után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Biztosítási díjból utólag adott kedvezmény

Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási díjból utólag kapott kedvezményt atársaság számviteli politikájában meghatározott mérlegkészítés időpontja utánírják jóvá, akkor azt a jóváírás évében az egyéb bevételek között kellelszámolni. Ebből következően, a mérlegfordulónap és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.
1
49
50
51
78