Találati lista:
701. cikk / 793 Költségelszámolás a személygépkocsit üzemben tartónál
Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy magánszemély tulajdonában lévő, a cég által használt autónál (eddig útnyilvántartás alapján számolta el a cég a költségeket) a cég üzembentartóként szerepeljen, és ezáltal az autó mindennemű költségét elszámolja (benzin, biztosítás, karbantartás stb.)?
702. cikk / 793 Védőszemüveg juttatása
Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
703. cikk / 793 Személygépkocsi-vásárlás adóalap-kedvezménye
Kérdés: Mérnöki szolgáltatást végző, mikrovállalkozásnak minősülő kft., illetve a biztosítási ügynöki tevékenységet folytató bt. személygépkocsi-vásárláshoz igénybe veheti-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét?
704. cikk / 793 Szóróajándék elszámolása, adózása
Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
705. cikk / 793 Totálkáros személygépkocsi: egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó (tárgyi adómentes) házigyermekorvos májusban személygépkocsit vásárolt. Cégautóadót fizet. A tárgyévben értékcsökkenést számolt el. A következő év januárjában a személygépkocsi totálkáros lett. A biztosító kártérítést fizetett. A roncsot egy magánszemély vásárolta meg. A roncs bevétele a vállalkozás bevételét képezi-e?
706. cikk / 793 Az ISO audit elszámolása
Kérdés: Társaságunk már 1999-ben bevezette az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszert, amelyet akkor költségként számolt el. Évenként felügyeleti, háromévenként megújító auditot kell végezni. Hogyan kell elszámolni ezek költségeit? Kell-e aktiválni azokat?
707. cikk / 793 Gázfűtésre áttérés elszámolása
Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
708. cikk / 793 A munkaruha-juttatás közterhei
Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
709. cikk / 793 A természetbeni juttatások terheinek számítása
Kérdés: A természetbeni juttatások terhei: 44 százalék szja, 29 százalék tb, 3 százalék munkaadói járulék. Hogyan helyes ezek összegét kiszámítani, ha a természetbeni juttatás számlázott, áfával növelt összege 100 ezer forint?
710. cikk / 793 Természetbeni juttatás és reprezentáció
Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
