20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Magáncélú telefon költségvetési szervnél
Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?
2. cikk / 20 Telefonszámla előzetesen felszámított áfájának 30 százaléka
Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában a 2856. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a telefonszámla áfája akkor vonható le teljes egészében, ha a cég a számla értékének legalább 30 százalékát (a magáncélú használat miatti továbbszámlázás kivételével) továbbszámlázza. Véleményem szerint a 30 százalékba beletartozik mindenféle továbbszámlázás. Ezt a vonatkozó PM-APEH tájékoztató 2.3. pontjának a) alpontja is alátámasztja. Itt nincs semmiféle kikötés.
3. cikk / 20 Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek
Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
4. cikk / 20 Cégtelefonok magáncélú használata (jogszabályi összefüggések)
Kérdés: Mely jogszabályok érintik a cégtelefonok használatát, adózását?
5. cikk / 20 Cégtelefon használata I.
Kérdés: Ha a tényleges telefonszámla 30 százaléka a munkavállaló felé kiszámlázásra kerül, de erről tételes híváslista vagy hívásnapló nem áll rendelkezésre, akkor nem keletkezik a magáncélú használat miatt a magánszemély által meg nem térített rész. E miatt a telefonszámla áfája 70 százalékban levonható, a kifizetőnek pedig nem keletkezik szja-, tbj- és munkaadóijárulék-fizetési kötelezettsége. Helyesen értelmezzük-e a vonatkozó törvényi szabályozást?
6. cikk / 20 Cégtelefon használata II.
Kérdés: Szeptember 1-jétől hatályos rendelkezések szerint, ha a cég nem vezet tételes elkülönítést, akkor választható-e az a megoldás, hogy a számla összegének 20 százalékát a munkavállalónak kiszámlázzuk, és befizeti a munkáltatónak?
7. cikk / 20 Cégtelefon használata III.
Kérdés: A 2006. szeptember 1-jétől vélelmezett magáncélú telefonhasználat esetében járható út-e az, ha a bruttó telefonköltség 20 százalékát téríti meg a dolgozó? Ha megtéríti valamilyen módon a dolgozó a magánhasználatot, akkor a teljes telefonszámla áfája levonható? Milyen esetben kell az áfa 70 százalékát levonni?
8. cikk / 20 Cégtelefon használata IV.
Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
9. cikk / 20 Cégtelefon használata V.
Kérdés: 2006. szeptember 1-jétől a cégestelefon-használat magáncélú részét – részletes híváslista alapján – megtéríttetjük dolgozóinkkal. Ez csak továbbszámlázással lehetséges, vagy elegendő, ha a pénztárba befizetik a magáncélú használat bruttó költségét?
10. cikk / 20 Cégtelefon használata VI.
Kérdés: Szeptember 1-jétől a telefon magáncélú használata természetbeni juttatásnak minősül, amit tételes elkülönítéssel vagy a 20 százalékos vélelmezéssel lehet meghatározni. A természetbeni juttatásnak minősülő magánhasználat értéke a telefonköltségek, vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelendő?
