Családi gazdaság átvétele életjáradék fejében

Kérdés: Őstermelő családi gazdálkodó átveszi a gazdaságot édesapjától, melynek ellentételezéseként holtig tartó életjáradékot fizet részére. A kérdésem az, hogy az életjáradékot magánszemélyként fizeti-e, vagy őstermelőként költségként elszámolhatja a gazdaságban?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a családi gazdálkodó a családi gazdaság átadásáért a holtig tartó életjáradékot magánszemélyként fizeti, és a fizetett díjat nem számolhatja el őstermelőként költségként. Az Szja-tv. 3. számú melléklete rendelkezik az elszámolható költségekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosított, nem biztosított mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Adószámos magánszemélyként nyilvántartott adózó mezőgazdasági tevékenységet végez, juh- és kecsketenyésztést. 2024. évre megfizette az egészségügyi szolgáltatási járulékot (11.300 Ft/hó). Tekinthető-e ez alapján nem biztosított őstermelőnek úgy, hogy a jövedelem után nem kell fizetnie járulékot, csak a 15% szja terheli? A jövedelem megállapítása történhet-e a mezőgazdasági őstermelők szabályai szerint? Éves bevétele: 1.300.000 Ft, és 504.000 Ft támogatást kapott.
Részlet a válaszából: […] A jövedelem megállapítása és a társadalombiztosítási szabályok alkalmazása a mezőgazdasági őstermelők szabályai szerint csak akkor történhet, ha az adószámos magánszemély a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címke:

Kistermelő 1-es és 2-es kategória közötti különbség

Kérdés: A kistermelő 1-es kategória és a kistermelő 2-es kategória között mi a különbség adózás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. AM rendelet (Rendelet) 2. § 29. pontja határozza meg a kistermelő fogalmát. Kistermelőnek minősül a Rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címke:

Helypénz számlázása.

Kérdés: Őstermelő helypénzt számlázott őstermelőnek. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 2. §-a szabályozza, hogy az őstermelő milyen tevékenységet végezhet. Őstermelői tevékenységnek az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő őstermelői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás a családi gazdaságból kilépő taggal

Kérdés: Családi gazdaság tagjai nyereségüket nem vették ki több éve, beruházásokat finanszíroztak, és a bizonytalan piaci helyzet miatt a termelés zavartalanságát. Az egyik tag most kilép, és önálló őstermelőként kíván dolgozni. Hogyan kell vele elszámolni, és milyen adóvonzata lesz az elszámolásnak? A tagok létszáma az időszakban nem változott, az alapító okirat szerint egyenlő arányban osztoznak a jövedelmen.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 6. számú melléklet 5. pontja rendelkezik az elszámolásról, ha az őstermelők családi gazdaságának tagja év közben kilép a közös gazdálkodásból. Ekkor a kiváló tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége

Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a Htv. 41. § (8) bekezdése az irányadó jogszabályhely, miszerint az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzésiadó-kötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenység végzéséből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Őstermelő tárgyieszköz-értékesítése

Kérdés: 2022-től nem őstermelői bevétel a tárgyieszköz-értékesítés. Adott egy családi gazdaság ültetvénnyel, amit most értékesíteni kíván. Önállóan ültetvényt nem lehet értékesíteni, ha jól tudom, csak termőföldet, mivel annak károsodása nélkül nem tud elkülönülni. Ezek szerint az értéknövekedést eredményező beruházások – pl.: ültetvény, öntözőrendszer, melioráció, kerítés – elválaszthatatlan részét képezik a földterületnek, és egyszerűen termőföld-értékesítésnek minősül? Így kerül ki a nyilvántartásunkból, és vonatkozik rá az ötéves szabály? Tehát egy több tízmilliós ültetvény termőföld-értékesítésnek minősül, és öt év után adómentesen értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú melléklete szerint: "Egyéb építmény: minden, épületnek nem minősülő építmény (pl. út, vasút, kerítés). Idetartozik az ültetvény, a halastó is, nem beleértve az általa elfoglalt földterületet." Így az ültetvény nem minősül egyszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.
Kapcsolódó címke:

Őstermelői családi gazdaság iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A háromfős őstermelői családi gazdaságból két tag számlázza ki a mezőgazdasági tevékenység árbevételét.
A tag 15.000 E Ft bevétel, 7000 E Ft anyagköltség.
B tag 12.000 E Ft bevétel, 5000 E Ft anyagköltség.
C tag 0 E Ft bevétel, 0 E Ft anyagköltség.
Az átalányadózás alapján minden tag az egy főre jutó bevételt írta be az szja-bevallásába 9000 E Ft értékben. Az iparűzésiadó-bevallásban is az egy főre eső bevételt (9000 E Ft) és az egy főre eső anyagköltséget (4000 E Ft) kell szerepeltetni, vagy minden tag a saját adatai alapján adja be a bevallást?
Részlet a válaszából: […] A Htv. szerint választható, hogy a mezőgazdasági őstermelő a helyi iparűzési adó alapját az általános szabályok alapján vagy egyszerűsített módon állapítsa meg. (Htv. 39. §; 39/A §.) A helyiiparűzésiadó-törvény alapján évente más-más adóalap-megállapítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján egyértelműen nem állapítható meg, hogy a mezőgazdasági egyéni vállalkozó családi mezőgazdasági társasággá kíván-e átalakulni, vagy az eddig egyéni vállalkozóként végzett mező- és erdőgazdasági tevékenységet az őstermelők családi gazdasága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Családi gazdaság vissza nem térítendő támogatása

Kérdés: A családi gazdaság utólagos finanszírozás mellett 50%-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatást nyert a földterületeinek öntözését biztosító beruházás kiadásainak finanszírozására. Aberuházás 1. üteme a tárgyévben megvalósult, a támogatóval az elszámolás megtörtént, az üzembehelyezési folyamat előreláthatólag az idén befejeződik, de a támogatás összege valószínűleg nem fog befolyni a családi gazdaság bankszámlájára. Acsaládi gazdaság az üzembe helyezéskor az értékcsökkenést egy összegben kívánja elszámolni. Az Szja-tv. 19. § (2) bekezdés szerint: "A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével." Helyesen alkalmazzuk-e a fenti bekezdést, ha a még be nem folyt támogatást is tárgyévi bevételnek számoljuk el, és a tárgyi eszköz bekerülési értékét a 2020. évben egy összegben elszámoljuk? Olvasható ugyanis olyan álláspont is, hogy helyesen akkor járunk el, ha 2020-ban a támogatással nem ellentételezett részt számoljuk el értékcsökkenésként, és mind a befolyt támogatás, mind az annak összegére jutó értékcsökkenés elszámolása 2021-ben történik.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 19. § (2) bekezdésben lévő szabályból: "Atámogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.
1
2
3
4