Telefonhasználat (áfa)

Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre egyszerű a válasz. Igaza van olvasónknak,az internetszolgáltatás SZJ-száma nem szerepel az Áfa-tv. 124. §-ának (3)bekezdésében, így annak az előzetesen felszámított áfája levonható, ha azt azadóalany adóköteles tevékenységéhez vette igénybe. Meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Kamatkedvezmény terhei

Kérdés: A kamatkedvezményből származó jövedelem 2011. évben érvényes helyes adózási (járulék) szabályait és az ezzel kapcsolatos teljes körű könyvelési feladatokat kérem ismertetni!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt annyit, hogy változott az adóalap számítása,továbbá a személyi jövedelemadó mértéke!Az Szja-tv. 72. §-a (1) bekezdése alapján kamatkedvezménybőlszármazó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére ajegybanki alapkamat 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció értelmező rendelkezése 2011-ben lényegébennem változott. A hatályba lépett szabályozás azonban egyértelművé teszi, hogy areprezentáció feltételei szerinti juttatások, szolgáltatások nem minősülnekreprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Igazolás az üzleti ajándékról

Kérdés: Mi a teendő, ha üzleti ajándékot adunk a minimálbér 25 százalékát meghaladó értékben? (Értelmezésünk szerint ajándék csak magánszemélynek adható, társaságnak nem. Utóbbi esetben térítés nélküli átadásról van szó!) Véleményünk szerint: a belföldi magánszemélynek igazolást adunk az átadott ajándék áfás értékéről. Társaságunknál a tétel társaságiadó-alapot növel, és áfáját is meg kell fizetnünk (ha a beszerzéskor azt visszaigényeltük). Külföldi magánszemély esetén van-e értelme igazolást kiadni a szerzett jövedelemről?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a minimálbér 25 százalékát meghaladóértékű ajándék – teljes összegében – nem minősül üzleti ajándéknak. Ilyenesetben az üzleti ajándék teljes piaci értéke (nem csak a minimálbér 25százalékát meghaladó rész) a magánszemély adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Idegen ingatlanon végzett beruházás kivezetése

Kérdés: A kft. a tag saját házánál raktárrészt és egy cukrászüzemet alakított ki. Ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként vették fel az eszközök közé. Két éve azonban ez a tevékenység megszűnt, így az ingatlanrészek funkciójukat elvesztették. Az előző könyvelő az utóbbi két évben nem számolt el értékcsökkenést. Szerintünk ez nem helyes. Ki kellett volna vezetni az eszközök közül? De hová? Hiszen mint készlet csempézett falból, egy-két kialakított vízcsapból, vezetékből, esetleg jobb minőségű bejárati ajtóból áll, és így nem értékesíthető. Bontsák ki, mert az a cégé? Vagy számlázni kellene a magánszemély felé azt a részt, ami hasznosítható? A raktár már 1998-ban elkészült, még 170 ezer forinton tartják nyilván. A cukrászat 205 ezres beruházás, a nettó értéke 177 ezer forint. Kérem segítsenek!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a volt könyvelő helyesenjárt el, amikor nem számolt el értékcsökkenési leírást azon eszköz (jelenesetben az idegen ingatlanon végzett beruházás) után, amelyet – a tevékenységmegszűnése miatt – rendeltetésének megfelelően már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Részvények szerzési értéke

Kérdés: 2010-ben átalakult egy szövetkezet részvénytársasággá. Az átalakulással egy időben a jegyzett tőke is felemelésre került a szabad eredménytartalékból. A zrt. alapszabályába már a megemelt vagyoni hozzájárulás került. Amennyiben a részvényes el akarja adni a felemelt részvényét, mi a szerzési érték: a befizetett részjegy, vagy a már eredménytartalékból megemelt részvény értéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a részjegy szerzési értéke.Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján:nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzettvagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt átalakuló társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Üzletpolitikai célból adott ingyenes szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?
Részlet a válaszából: […] A kérdező azt is kérdezte, hogy a Számviteli Levelek 152.számában a 3136. kérdésre adott válasz változatlanul alkalmazható-e? Erre aválaszunk az, hogy a válaszban hivatkozott jogszabályok – az Szt. kivételével -időközben változtak.A kérdésből nem derül ki, hogy a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Kötelezettség átvállalása

Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a számlaszámok használataesetén az egységes számlakeret előírásaira indokolt tekintettel lenni, a rövidlejáratú kötelezettségeket nem célszerű hosszúnak minősíteni.A kérdésben leírtak megoldására a választ a Ptk.-nak atartozás (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Munkakörhöz szükséges tanfolyam, előadás

Kérdés: A kft. munkavállalóját a munkaköréhez szükséges tanfolyamra, előadásra küldi el. Az iskolától kapott számlán szerepel az oktatás, valamint az étkezés költsége is. A cég elismerheti-e költségként az oktatás árát? Értékhatárhoz van-e kötve? Az étkezés összegét a munkavállaló részére természetbeni juttatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló munkaköréhez szükségestanfolyamon, előadásokon való részvétel iskolarendszerű képzés keretébentörténik, akkor az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján bérenkívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Csapatépítő tréning

Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre szeretné munkavállalóit elküldeni. Erről számlát fog kapni. Kérdésem: ezt a cég elismerheti-e költségként adómentesen? Ha nem, hogyan fog adózni?
Részlet a válaszából: […] A csapatépítő tréning keretében a munkavállalók különbözőszolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezek egy része (mint a továbbképzés, az oda-és visszautazás, a szállás stb.) olyan, amelyet szja-mentesen lehet igénybevenni, és számolható el az általános szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
1
27
28
29
52