3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?

Kérdés: Társaságunk a 2005-ben alapított részvénytársaság részvényesétől 20 millió forint névértékű részvényt vásárolt 30%-os árfolyamon. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt a részvényt vásárlónál? Névértéken vagy vételi értéken kell a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatni?

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!

Kérdés: A kft. építési telket vásárolt, amelyre önálló kertrésszel rendelkező családi házakat épít. A telek megosztásra kerül, a családi ház a telektulajdoni hányaddal együtt kerül értékesítésre (értéke a számlában lesz megbontva). A telek a mérlegben áruként (beszerzési áron) szerepel. A családi házak elkészültek, az értékesítés a kereslettől függően az idén vagy a jövő évben lesz. A telek értékét hogyan kell könyvelni? Az év végén eladatlan családi házakat telekrésszel együtt saját termelésű készletként kell kimutatni? A kivitelezést külső vállalkozó végezte. A kivitelezés költségeit alvállalkozóként vagy bérmunkaként lehet könyvelni? Annak értéke csökkenti az iparűzési adó alapját?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hulladékkezelési díjat? A tárgyi eszköz, a készlet bekerülési értékének része, vagy költség, esetleg ráfordítás?

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?

Kérdés: Milyen összegű családi kedvezményt vehet igénybe dolgozónk az alábbi esetben: a válófélben lévő férfi kapta (és kapja most is) két gyermeke (1 vérszerinti és 1 nevelt gyermek) után a családi kedvezményt 8000 Ft/hó összegben. Már külön háztartásban él új élettársával, aki betöltötte terhessége 91. napját. A két gyermek a feleségnél maradt, de hivatalosan nem váltak el. Hogy változik a helyzet, ha a válás kimondása után a gyermekeket a volt feleségnek ítélik?

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?

Kérdés: Cégünk nagy összegű devizahitellel rendelkezik, amelynek lejárata 7 év. Ez évben a mérleg-fordulónapi értékeléskor közel kétmilliárd forint árfolyamnyereséget kell könyvelniük az Szt. 60. §-a alapján. A piaci prognózisok és gazdasági előrejelzések alapján nem valószínű, hogy az átértékelés hatása pénzügyileg realizálható. Az Szt. 15. §-ának (8) bekezdése alapján kell-e képezni, illetve képezhető-e céltartalék a pénzügyileg valószínűleg nem realizálható bevételre? Ha nem képezhető céltartalék, akkor hogyan teljesíthető az Szt. 15. §-a (8) bekezdésében foglalt óvatosság elve?

Kérdés: Lehetséges-e a magyar számviteli előírások alapján a munkavállalók által a mérlegfordulónapig ki nem vett, az üzleti évre járó szabadság fedezetére céltartalékot képezni?