Készlet értékesítése (eva)

Kérdés: Kérem, döntsék el, az alábbi három megoldás közül melyik a helyes!- Ha az evás időszak alatt értékesítem a készletet, akkor azt le kell-e adózni 15 százalékkal, mint evás bevételt, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor már nincs készletem?- Nem evaalap a bevétel, és a megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor veszem bevételként figyelembe?- Evaalap a bevétel, mert eladtam, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor az Eva-tv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján járok el, függetlenül attól, hogy eladtam?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amit a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tart nyilván, amíg adókötelezettségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Áttérés az egyszeresről a kettős könyvvitelre (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adóra vonatkozó rendelkezések alapján (a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazása miatt) az egyszerűsített mérlegben tartalékként nyilvántartott bevételt a 2002. évi társaságiadó-alap megállapításánál figyelembe kellett venni, és még áfaalanyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Befektetési jegyek hozamának elszámolása

Kérdés: Van-e eltérés a nyílt, illetve a zárt végű befektetési jegyek hozama elszámolásában? És akkor, ha a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutatjuk ki? Számomra ellentmondásos az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja, egyrészt a nettó eszközérték és a névérték, másrészt a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetről szól. Melyik az igaz?
Részlet a válaszából: […] ...– K 9735.)Amikor viszont a befektető a befektetési jegyet eladja vagy beváltja, akkor a könyvekből a könyv szerinti értéket (ez a névértékkel azonos is lehet) kell hogy kivezesse. A kapott összeg viszont magában foglalhat hozamot is (ha a nettó eszközérték több, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Részletre történő vásárlás

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik az ellenérték teljes összegű kiegyenlítéséhez (de attól eltérő is lehet). Más kérdés az, hogy a vázolt feltételekkel vásárolt ingatlant a vevőnél mikor kell állományba venni, illetve aktiválni.Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Később felszámított áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] Ha a társaság a számlában nem számította fel az áfát, de fel kellett volna számítania, a hiba korrekciójánál figyelembe kell venni, hogy az adott tevékenységre vonatkozóan volt vagy nem volt szerződés, illetve ha volt, akkor miként, milyen összegben határozták meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Osztalék utáni eho elszámolása

Kérdés: Az 1999. és 2000. évben az osztalék után fizetendő 11 százalékos eho-t költségként el lehetett-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen. A tényleges osztalékkifizetés időszakának az eredménye terhére. A régi Szt. azonban nem nevesítette részletesen a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, illetve nem bérjárulékokról, hanem társadalombiztosítási járulékról szólt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...kell jegyezni, az Szt. előírásával összhangban lévő elhatároláshoz az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint kötelező céltartalékképzés is kapcsolódik.]Amennyiben a kölcsöntartozás árfolyamveszteségének elhatárolása jogszerűen történt (céltartalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

A kilépő tagot megillető vagyon

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonvesztéssel jár. Ez viszont azt indokolja, hogy a kilépő tagot megillető vagyon összegének meghatározásakor a lekötött tartalékkal nem lehet, nem szabad számolni. Amennyiben a visszavásárolt vagyoni betétet bevonják, leszállítják a tőkét, a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...is a foglalkoztató államban keletkezik.Ha a külföldi ügyvezető "tiszteletdíja" munkavégzéshez kapcsolódik, azaz munkadíj, akkor az járulékköteles, és a munkavállalótól a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...munka közvetlen önköltségét – az Szt. 98. §-ának b) pontja alapján – meghatározhatja a várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is. A hivatkozottakon túlmenően az Szt. 62. §-ának (3) bekezdése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
1
284
285
286
328