Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteséges kft.-ben a veszteség fedezetére pótbefizetés történik, a saját tőke a pótbefizetés után a következőképpen alakul: jegyzett tőke 3 millió Ft, eredménytartalék –30 millió Ft, lekötött tartalék +30 millió Ft. Ha a következő üzleti évben az adózott eredmény 10 millió Ft, akkor az adózott eredmény átvezetését követően a saját tőke az alábbi: jegyzett tőke 3 millió Ft, eredménytartalék –20 millió Ft, lekötött tartalék +30 millió Ft. A Ptk. 3:357. §-a alapján visszafizetendő ekkor a 10 millió Ft pótbefizetés, mivel már nincs rá szükség a veszteség ellensúlyozására? Vagy a Ptk. 3:184. §-ának korlátozása alapján csak akkor történhet meg a visszafizetés, amikor a teljes veszteség visszapótlásra került az adózott eredményből.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy a Ptk. 3:357. §-a a szövetkezetekre vonatkozik, a Ptk. 3:184. §-a pedig a kft.-kre.Ez utóbbi viszont nem a pótbefizetés visszafizetéséről rendelkezik, hanem a tag javára történő kifizetésekről.A Ptk. a gazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Követelések, kötelezettségek egyeztetése elmaradt

Kérdés: A cég 2018-ban kiválással jött létre. A vagyonmérlegben szerepeltek követelések és kötelezettségek, amelyeket átvitt az új cégbe. A könyvelő a 2024. évet könyvelte, de a 2025. évet már nem vállalta. 2024-ig a cég semmilyen egyeztetést, levezetést nem végzett ezen tételek rendezésére, így kivezetésre sem kerültek, a mérlegben is szerepelnek. A cég 2026 októberében kezdte meg a levezetést, egyeztetést a tételek rendezésére. Kinek kell könyvelni a vitatott tételeket, milyen bizonylat alapján, melyik évben? (A 2025. év még nincs lezárva.)
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rögzítését (azt is, ha önellenőrzés keretében előző éveket érint) 2026. évben kell könyvelni, akkor is, ha azok korábbi üzleti évekre vonatkoztak.Számtalan variáció lehet az évenkénti ellenőrzés, egyeztetés elmaradásából adódó hibák és azok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése

Kérdés: A taoalany gazdasági társaság követelést enged el a kivaadóalany gazdasági társasággal szemben. A követelés nem minősül behajthatatlannak sem a számviteli, sem a Tao-tv. alapján. A társaságok között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Van-e és milyen adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságoknak? Ha van, pontosan melyiknek? Illetékkötelezettség felmerülhet? Felmerül-e a bejelentési kötelezettség? Amennyiben a vevőkövetelés elengedése történik, szükséges-e számlahelyesbítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem szerepel az adóalap-növelő tételek között sem. A kivaalanynál így az elengedett kötelezettség miatt nincs adóalap-korrekció.Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján mentesül az ajándékozási illeték alól...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Követelés-kötelezettség könyvelése – mikrogazdálkodó

Kérdés: A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás év végi elszámolásával kapcsolatban kérem szakmai álláspontjukat az alábbi két esetben:
1. Bejövő számla: könyvelési díj.
A vállalkozás a könyvelőjétől az alábbi számlát fogadta be: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., a szolgáltatás: 2026. december havi könyvelési díj.
2. Kimenő számla: havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás saját ügyfelének 2026 decemberében nyújtott, havi elszámolású szolgáltatásáról kiállított számla: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., szolgáltatás: 2026. december havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás mindkét példában 2026-ban és 2027-ben a mikrogazdálkodói szabályokat alkalmazza. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat az alábbiakban:
A januári számlakibocsátás miatt a bejövő számla költségét és a kimenő számla árbevételét 2027-ben kell elszámolni, annak ellenére, hogy mindkét szolgáltatás teljes egészében 2026 decemberére vonatkozik? Vagy a decemberi szolgáltatási tartalom alapján a bejövő számlát 2026. december 31-én nyitott szállítói kötelezettségként, a kimenő számlát nyitott vevőkövetelésként kell kimutatni; 2026. évi költség, illetve árbevétel elszámolásával, miközben az áfa 2027. januári?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kiállított számlák könyvelése időszakára vonatkozó szabályok érvényesek az ezen számlák alapján könyvelendő eszköznövekedésekre, illetve költségelszámolásokra is.Így a könyvelési díj mint szolgáltatás bekerülési értékét is a szerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Osztalékfizetési korlátok értelmezése

Kérdés: Miként kell helyesen értelmezni a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv osztalékfizetési korlátokra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi specifikus, tőkeszerkezeti és eredményszituációban? Társaságunk saját tőkéje kizárólag a jegyzett tőke, az eredménytartalék és a tárgyévi adózott eredmény sorokból áll, egyéb tőkeelem (pl. tőketartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék) nem szerepel a mérlegben. A tárgyévben jelentős értékvesztés elszámolása válik szükségessé, amelynek következtében a tárgyévi adózott eredmény negatív (veszteséges) lesz. Ez a tárgyévi veszteség összegeiben meghaladja a korábbi évek felhalmozott nyereségéből álló (pozitív) eredménytartalékot. Ugyanakkor a társaság teljes saját tőkéje a veszteség elszámolása után is meghaladja a jegyzett tőke összegét (a saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a jegyzett tőkét, az eredménytartalékot, az adózott eredményt is (a kérdésben megjelölt elemek közül). Ebből az következik, ha az osztalékról való döntést megelőző– évi adózott eredmény negatív összege több, mint az eredménytartalék pozitív összege, akkor a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címke:

Telek átsorolása a készletek közé

Kérdés: Adott egy társaság, amely esetében a telkek évekkel korábban (akár 10-20 évvel korábban) tárgyi eszközként kerültek felvételre a beszerzéskor, minden bizonnyal vezetői döntés függvényében. Az évek során volt néhány telek, amin az elmúlt években valósult meg a beruházás, és volt jó néhány, amin nem, azaz a vétel óta üresen áll. Konkrétan ezen üres telkeket a cég jelenleg tartja, lehet, hogy beruházást fog rajta megvalósítani, de az is lehet, hogy nem. Ilyen esetben az üres telkek vonatkozásában, ismerve a nem tisztázott helyzetet, indokolt-e a tárgyi eszközként való kimutatás? Ha esetleg érkezik rá egy jó ajánlat, és a tulajdonos az értékesítés mellett dönt, át kell-e sorolni ezen telket/telkeket a készletek közé eladás előtt? A társaság fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a telek értékesítése egy éven belül megtörténik, a telek nem tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet.A konkrét kérdésekre a válasz:A telek beszerzésekor a számviteli törvény előírásai szerint jártak el, amikor a telkeket a tárgyi eszközök...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Eladásra szánt ingatlanok építéséhez felvett kölcsön kamata

Kérdés: A vállalkozás eladásra szánt lakóingatlant épít generálkivitelezővel. Az eladás megkezdéséig az ingatlan felépítésének költségét és a vásárolt építési telek értékét a készletek között mutatja ki a mérlegben. Mind az építési telek megvásárlásához, mind pedig az építkezés finanszírozásához az anyavállalattól tagi kölcsönre szorul. Ennek kamatterhe része lehet-e a készletre vett építési telek, illetve a befejezetlen termelésként kimutatott építési költségek értékének? Ha igen, akkor meddig vehető figyelembe a kamat a készlet értékében? A lakóingatlan elkészültéig vagy értékesítéséig (az ingatlan átruházásáig)? Az építkezés és a telek vásárlása 2006 márciusában történt, a lakóingatlan befejezése 2027 őszén várható.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a készletek között kimutatni, azt a tárgyi eszközök között telekként az építkezés megkezdésekor aktiválni kellett volna.A kérdésekre a válasz a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja előírásából következik....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Képzett fejlesztési tartalék felhasználásának elmaradása

Kérdés: Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett a 2025. évi nyereség terhére 300 M Ft összegben ingatlanberuházásra, jóváhagyott építési engedély birtokában. A tervet a városi tervtanács keresztülhúzta, hogy a városképbe nem illik bele az adott épület, mindezt a beszámoló beadási határideje után. Mivel nem tud építkezni, emiatt nincs szükség a fejlesztési tartalékra. Vissza lehet-e fizetni hamarabb a fejlesztési tartalékot a 4 éves határidő letelte előtt, mivel rajta kívül álló ok miatt következett be? Ha igen, milyen szankciók mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 7. § (15) bekezdése szerint a fejlesztési tartalék a lekötése adóévét követő négy adóéven belül – ha beruházást nem valósít meg az adózó – azzal a feltétellel oldható fel, ha a feloldott rész után az adózó a Tao-tv. lekötés adóévében hatályos 19....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.

Jóváhagyott osztalékról lemondás

Kérdés: Egy kft. a 2026. 04. 22-i határozatában (2025. évi beszámolóval együtt feltöltött) jóváhagyott osztalékról – mely 25 millió volt – lehet-e részben (pl. 15 millió) lemondani a csak magánszemélyekből álló tagoknak, amit természetesen a NAV felé bejelentünk (AVBA), és Taggyűlési Határozatot készítünk hozzá? Vagy csak a teljes összegről lehet lemondani, mert az lett jóváhagyva? Úgy gondolom, hogy lehet részben is lemondaniuk, sőt még nem is kell egységesen, arányosan egyezően lemondaniuk az egyes tagoknak. A lemondott összeg után keletkezik-e bármilyen szja- és szochofizetési kötelezettsége a magánszemélynek (hiszen a cég nem fizet ki most semmit, így nincs miből levonja)? Tudom, hogy illeték nem terheli [Itv. 17. § (1) bekezdése alapján]. Esetleg belép ilyenkor az Szja-tv. 9. § (3) bekezdése, és akkor lesz adó?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a gazdasági társaság taggyűlésének a hatáskörébe tartozik.Az előzőekben leírt számviteli elszámolásból az következik, hogy az osztalékról való lemondás utólagos lehet, ezért a kifizetőnek az osztalék adózására vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelésnél kezelt vagyonhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon számviteli elszámolásával és a kedvezményezettek részére történő kifizetésekkel kapcsolatban kérjük szakmai álláspontjukat. A kezelt vagyonba adott, 5 milliárd forint könyv szerinti értékű üzletrészt 2026 nyarán értékesítettük. A maximális vételár 4 milliárd forint, amelyből 2,9 milliárd forintot megfizettek, 0,3 milliárd forintot három évre visszatartottak, további legfeljebb 0,8 milliárd forint pedig feltételes earn-out. Jelenlegi értelmezésünk szerint az értékesítésen 1,8 milliárd forint számviteli veszteség keletkezik. Az alábbi kérdésekben kérjük megerősítésüket, illetve szükség esetén értelmezésünk helyesbítését:
1. Az értékesítés elszámolása: Helyes-e az 1,8 milliárd forintos veszteség megállapítása? Hogyan kell elszámolni a visszatartott és a feltételes vételárrészt, valamint az értékesítés veszteségét?
2. A veszteség és a későbbi hozamok: Helyes-e, hogy a veszteség a tárgyévi eredményen keresztül a tartalékot csökkenti, az induló tőkét közvetlenül nem érinti? Következik-e ebből, hogy a későbbi nyereségek – beleértve a kapott osztalékot és kamatot – először a negatív tartalékot ellentételezik, és annak rendezéséig hozamkifizetés nem teljesíthető?
3. Vagyonkiadás az induló tőke terhére: Ha az induló tőke 5 milliárd forint, a tartalék –1,8 milliárd forint, és más korlátozó tétel nincs, teljesíthető-e legfeljebb 3,2 milliárd forint vagyonkiadás? Ez az induló tőkét csökkenti, miközben a negatív tartalék változatlanul fennmarad?
4. A kifizetések sorrendje: Pozitív, hozamkifizetésre felhasználható tartalék esetén is dönthet-e a vagyonkezelő az induló tőke terhére történő vagyonkiadásról, vagy van kötelező számviteli elszámolási sorrend?
5. Évközi kifizetések: Hozamkifizetéshez, illetve az induló tőke terhére történő vagyonkiadáshoz mikor szükséges közbenső mérleg, és ugyanaz a mérleg meddig, illetve hány kifizetési döntéshez használható fel?
Kérjük, válaszukban térjenek ki az alkalmazandó jogszabályhelyekre, különösen a számviteli törvény 40/A. §-ára!
Részlet az állásfoglalásából: […] A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. A kérdésben leírt számok alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
1
2
3
…
245