Fizetési meghagyásra fizetett összeg beszámítása

Kérdés: Követeléskezeléssel foglalkozó pénzügyi vállalkozás a nyilvántartásában szereplő követelésből – ami tőke, kamat és költség (összesen 1 millió forint) – egy részt fizetési meghagyás kibocsátásával (200 ezer forint tőke + járulékai) kíván behajtani. Az adós a jogerős FMH-ra megfizet 220 ezer forintot. Hogyan kell elszámolni a megfizetett összeget? Először a jogerős részre, vagy a teljes tartozás alapján a költség-kamat-tőke sorrend szerint?
Részlet a válaszából: […] ...nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka nem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni. Tehát a fizetett összeget – a főszabály szerint – elsődlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
Kapcsolódó címke:

Portfóliókezelésbe adott vagyon nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk portfóliókezelési szerződés alapján 100 egység pénzt adott át az alapkezelőnek. A portfóliókezelő dönt a portfólióban megvásárolandó instrumentumokról, az ügyletek időpontjáról. A portfólió összetételéről és piaci értékéről rendszeres tájékoztatást kapunk. Jól gondolom-e, hogy a portfólió egyes elemeinek mozgását nem kell könyvelni? A kezelt vagyont a befektetett pénzügyi eszközök között 100 egységen kell nyilvántartani mindaddig, amíg a csomag jelentős értékvesztést nem szenved el? A portfóliócsomag piaci értékének növekedését nem szabad könyvelni, ha nem választottuk a valós értéken történő könyvelést? A portfóliókezeléshez kapcsolódóan csak akkor kell könyvelni, ha társaságunk a teljes csomag vagy a csomag egy részének visszaváltásáról dönt? Kérem, válaszukban jelezzék, hogy a számviteli törvény mely paragrafusa ad iránymutatást a kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre adandó válasz előtt utalni kell arra a tényre, hogy a számviteli törvény a portfóliókezelésbe adásra vonatkozó konkrét szabályokat nem tartalmaz. A válaszhoz induljon ki a portfóliókezelés értelmező rendelkezéséből. A befektetési vállalkozásokról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Számlázás a teljesítéstől eltérően

Kérdés: Vállalatunk ipari berendezések tervezésével, kivitelezésével és beüzemelésével foglalkozik. Projektjeinek egy része több üzleti év alatt valósul meg. Vevői szerződéseink több számlázási mérföldkövet tartalmaznak. Árajánlathoz a projekt egészére készítünk előkalkulációt, ennek alapján határozzuk meg az eladási árat. A szerződésben szereplő számlázási lépcsőfokok a teljes árbevétel meghatározott százalékai, amelyek nem igazodnak a költségek felmerüléséhez. Probléma akkor van, ha a projekten év közben jóval kevesebb költség merült fel, mint amennyi az elő- és a közbenső kalkuláció alapján indokolt lenne. (Ellenkező esetben a többletköltséget befejezetlen állományként számolom el.) Számlázásütemezés: 1. részszámla a tervek benyújtásakor 10%, 2. részszámla a berendezés készre jelentésekor 60%, 3. részszámla a beüzemelés után 30%. (Ezt a kérdező példával szemlélteti!) Így torzul az eredmény. Céltartalékképzéssel próbálkoztunk, de azzal könyvvizsgálónk nem ért egyet. Passzív időbeli elhatárolást sem könyvelhetek. Hogyan lehetne az egyes számlázási ütemek nagymértékben eltérő tényleges nyereségtartalmát a teljes projekt átlagos nyereségtartalmára korrigálni úgy, hogy az Szt. előírásainak megfeleljünk?
Részlet a válaszából: […] ...törvényekben a szerződésekkel kapcsolatosan előírt követelmények teljesülését.A probléma alapvetően a vevőkkel kötött szerződésekre vezethető vissza. A kérdés szerinti szerződések valójában a számlázás gyakoriságára vonatkoznak (bár a Ptk. ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Szociális szövetkezet könyvelése

Kérdés: A szociális szövetkezetet hogyan kell könyvelni? Kettős könyvvitellel? A tagi befizetéseket számlára kell befizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szociális szövetkezet sajátos szövetkezet, az erre vonatkozó részletes szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmazza. Így a szociális szövetkezet mint szövetkezet gazdálkodó szervezetnek minősül. Megerősíti ezt az Szt. 3. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Bérmunka értelmezése

Kérdés: A kérdésben a bérmunka fogalmára az abban felsorolt esetek (képeslapok, írólapok, rajzlapok válogatása, egységcsomagba való összerakása, becsomagolt cukorkák dobozokba való helyezése, alkatrészek csomagolása, állásidőre kapott összeg stb.) minősítésére kérnek állásfoglalást.
Részlet a válaszából: […] ...A képeslapok, írólapok, rajzlapok válogatása, egységcsomagba való összerakása nem növeli azok értékét. Valójában e tevékenységekre azért van szükség, hogy azok jobban értékesíthetők legyenek. Az értékesítéshez kapcsolódó költségeket a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Kísérleti gyógyszer elszámolása

Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ára a gyógyszertárban nem változik, térítés nélküli átadáskor is annyi, mint a beszerzéskor, a fizetendő áfát a bekerülési értékre kell felszámítani, és előírni követelésként: T 368 – K 467. Tekintettel azonban arra, hogy ezt a követelést senki sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése

Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...támogatással kiegészíti azt [a 77. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás].A kérdés szerinti esetben azonban nem ellenértékről, nem támogatásról van szó, hanem egy harmadik esetről, amely nem minősíthető támogatásnak. A kérdésben említett 2012. évi XVI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Átadás a közösségi alap terhére

Kérdés: Kft.-vé átalakult szövetkezet térítés nélkül alanyi adómentes alapítványnak átadja az irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint a közösségi alap terhére történő kivezetéssel az átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 E Ft, amelyből a telek 7600 E Ft. Az épületet telekmegosztással adják át. Az épület 1977. évtől a kft., illetve a jogelőd szövetkezet tulajdona. Az épület könyv szerinti értéke nulla. A felújítás miatti ráaktiválás utoljára 1983-ban volt. A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között az ingatlanértékesítés nem szerepel. Ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti átértékelés lehetőségével, ezért nulla az épület könyv szerinti értéke. Ez esetben viszont zavaró a felértékelt piaci értékről szólni, ami nem a kft.-nél, hanem az átvevő alapítványnál fontos és lényeges, mivel ott kell a térítés nélkül átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.
Kapcsolódó címke:

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] ...hibák jelentős része olyan, hogy a hatása nem korlátozódik egy üzleti évre, általában hatással van a hiba elkövetését követő évekre (ideértve a hiba feltárásának az évét) is.Az adóellenőrzés, az önellenőrzés megállapításait (a hibákat, a hibahatásokat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Számla hitelkártyás vásárláshoz

Kérdés: Szeretném megérteni, hogy hitelkártyás vásárlás esetén milyen számlát kell/lehet kiállítani, és azt milyen törvény vagy rendelet alapján. Nyomtatványboltokban a számlák készpénzes, egyszerűsített számla és számlatömb elnevezés alatt kaphatók. Melyik és mi alapján alkalmas a vásárlás vagy szolgáltatás kártyás fizetésekor történő számlázására? Az első két számla tartalmilag egyforma.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek. A hitelkártya az Áfa-tv. 259. § 8. pontja, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § 55. pontja alapján készpénz-helyettesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
1
69
70
71
240