37 talált cikk az életbiztosítás kifejezésre

Kérdés: Egy kft. a tulajdonos ügyvezetőjével befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötött, amelynek kedvezményezettje a kft. A tulajdonos ügyvezető döntése alapján a kedvezményezett változása miatt visszavásárolta életbiztosítását 2025. 03. 05-i nappal. A kft. kiva szerint adózik. Ez olyan követeléselengedésnek minősül-e, amely miatt a 2025. évi kivabevallásban a kiva alapját meg kell növelni?

Kérdés: Cégünk csoportos élet- és baleset-biztosítást kötött a dolgozóira. Biztosítottak a dolgozók, kedvezményezett a cég (a dolgozók lemondtak a kedvezményezetti pozícióról). A lenti könyvelési tételek helyességét meg tudják erősíteni vagy cáfolni? Éves biztosítási díj elszámolása: T 368 (követelés biztosítóval szemben) – K 454 (szállítók) Baleset miatt kifizetés elszámolása: T 384 (bank) – K 368 (követelés biztosítóval szemben). A 368 egyenlegét minden év 12. 31-ével kell elszámolni pénzügyi ráfordításként vagy pénzügyi bevételként? Fenti esetben a biztosítás után nem kell adót fizetni?

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére baleset-biztosítást kötöttünk halál, illetve baleset esetére, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége. Hogyan kell az ilyen biztosítást elszámolni?

Kérdés: A társaság az alábbi kétfajta biztosítást kötötte meg egy biztosítótársasággal, mindkettő esetében a kedvezményezett a cég:
1. Egyszeri díjas, unit-linked biztosítás.
2. Rendszeres havi díjas – befektetési egységekhez kötött életbiztosítás – biztosítás.
A befizetett összegeket a biztosítóval szembeni követelésként kell elszámolnia a társaságnak. Mindkét esetben a biztosítás/mérleg fordulónapi értékének – mivel ezek nem esnek egybe – és a befizetett összeg különbözetét el lehet/el kell számolni időbeli elhatárolásként az eredménnyel szemben a biztosító által megküldött tájékoztató alapján? Ha igen, akkor az időbeli elhatárolásról a követő év elején milyen könyvelési tétel kapcsolódik hozzá?

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.

Kérdés: Cégünk életbiztosítást kötött magánszemély biztosított részére. A szerződő partner a cég. A cég a havonkénti biztosítási díjat követelésként számolta el, a magánszemély kedvezményt nem vett igénybe. 15 év után a cég a biztosítást visszavásárolta, és a biztosítóval szembeni követelését kivezette. A magánszemélynek szeretné kifizetni a visszakapott biztosítási díjat, milyen adófizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt?

Kérdés: Egy kft. "rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött élethosszig tartó" életbiztosítást kötött. A szerződő a kft., biztosított az ügyvezető, haláleseti szolgáltatásra kedvezményezett az ügyvezető felesége, aki munkaviszonyban van a kft.-nél. A díj fizetése rendszeresen félévenként esedékes. Tudomásunk szerint 2014-től (2013-as évre is nagyrészt visszamenőleges hatállyal) a biztosítások tekintetében változások történtek, melyek nehezen értelmezhetők. Helyesen járunk-e el a leírt biztosítás esetén, ha annak díját rögtön költségként számoljuk el?

Kérdés: Magánszemélyként kétfajta befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötöttem. Az egyik lejárat nélküli, forintalapú, egyszeri díjas + eseti díjat is fizettem. A másik 10 év után lejár, euró­alapú és rendszeres díjfizetésű (havi). Két kérdésem van:
1. -Elszámolhatom-e költségként, mint egyéni vállalkozó a befizetett összegeket az Szja-tv. 11. számú mellékletének I/9. pontja alapján? Ha igen, akkor van-e ezzel kapcsolatban valamilyen adófizetési kötelezettségem?
2. -Ha lejár, vagy lejárat előtt visszavásárolom, milyen adókat kell utána fizetnem?

Kérdés: Bizonytalan vagyok egy "befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás" elszámolása tekintetében. Szerződő fél "A" kft., biztosított az ügyvezető, kedvezményezett az ügyvezető felesége. Miután a biztosítás befektetés jellegű, hozamot is ígérő, ezért követelésként számoltam el a biztosítóval szemben. Az ötvenoldalas kötvény elolvasása után elbizonytalanodtam, mert a kötvényben rögzítették, hogy rendszeres pénzkivonás vagy visszavásárlás esetén ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ilyen esetben viszont tudomásom szerint költségként kell elszámolni a biztosításra befizetett összeget. Mi a helyes elszámolása az ilyen "vegyes" jellegű biztosításnak?