Könyvvizsgálat díjának időbeli elhatárolása

Kérdés: A beszámoló közzétételének és auditálásának díját el kell-e határolni a mérlegfordulónapon? Mindkét összeg az előző üzleti évre vonatkozik, az összegeket is ismerem, de a könyvvizsgálat és a közzététel is csak a mérlegkészítés napja után történik, kifizetésük is csak akkor esedékes.
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben a mérlegfordulónapot követő időszak – szerződés szerinti– könyvvizsgálati díját kell a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben azigénybe vett szolgáltatások költségeként elszámolni. Amennyiben a könyvvizsgáló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címke:

Támogatások besorolása

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja szerint.] Amíg az adott támogatások egyéb ráfordításként, illetverendkívüli ráfordításként elszámolt összegének időbeli elhatároláskéntielszámolása fel sem merülhet, addig a költségek, a ráfordításokellentételezésére – visszafizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címkék:  

Telekvásárláshoz adott támogatás elhatárolása

Kérdés: Vállalkozásunk orvosi betéti társaság, amelyik az OEP-től szerződés alapján ingatlantámogatást kap hitelből vásárolt orvosi rendelő ellenértékének törlesztésére. Az időbelileg elhatárolt támogatás összegéből a telekre jutó részt hogyan kell visszaírni, mivel a telekre nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem kellelszámolni. Amíg a felsoroltakra sor nem kerül, addig a telek bekerülésiértékére jutó támogatást a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni.A hiteltörlesztéshez kapcsolódó fejlesztési támogatáselszámolásával a Számviteli Levelek 70...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] ...fordulhat elő.)A 101/2003. számviteli kérdés a mérlegkészítés időpontjáigki nem vett, számított késedelmi pótlék paszszív időbeli elhatárolások közöttielszámolás alternatívájaként jelöli meg a céltartalékképzés indokoltságát, amia tárgyév eredménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] ...helytelenül alkalmazta. Az első hibát a kft. követte el, amikor abefejezetlen lakásépítés költségeit az időbeli elhatárolások között mutatta ki,és nem készletként (saját termelésű készletként). A felszámolás számvitelifeladatairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címke:

OEP-től kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Egészségügyi alapellátást folytató társas vállalkozás folyamatosan havonta – megközelítőleg azonos összegben – kapja az OEP-től a támogatást. Ezen összeget az OEP a társaság bankszámlájára utalja. Számlázni nem kell. Az átutalásból nem derül ki, hogy az melyik időszakra vonatkozik. Csak utólag, az OEP által megküldött kimutatásokból állapítható meg, bonyolult számítással. Az év végi elhatárolások könyvelésénél figyelemmel kell-e lenni e tényre? Vagy az utalt összeget folyamatos teljesítésként vehetjük figyelembe tárgyhavi bevételként?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint minden társas vállalkozás(még az egészségügyi alapellátást folytató is!) a kettős könyvvitel szabályaiszerint köteles könyvviteli nyilvántartást vezetni, az Szt. tételes előírásait,a számviteli alapelvek követelményeit betartva a tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címke:

Minőségbiztosítási rendszer elszámolása

Kérdés: Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos díjat átszervezésként aktiválta a társaság. Az ISO bevezetésével kapcsolatos szerződést a társaság 2004-ben kötötte, amelyre 2005-ben támogatást kapott. A kapott támogatás áfaarányosítás alá tartozik-e? Az alapítás-átszervezés öt évre elszámolt értékcsökkenésével arányban kell-e a kapott támogatás elhatárolását elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből egyértelműen nem derül ki, a minőségbiztosításirendszer bevezetésével kapcsolatos költségeket alapítás-átszervezésköltségeként 2004-ben vagy 2005-ben aktiválták. Ha már 2004-ben aktivált a társaság (annak ismeretében, hogy2005-ben támogatást fog kapni),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
Részlet a válaszából: […] ...lehet céltartalékot képezni, a ténylegesen elszámolt árfolyamveszteségetáltalában nem lehet időbelileg elhatárolni. (Sajátos elhatárolási lehetőség akülföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, beruházással megvalósuló tárgyieszközhöz, vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címke:

Támogatás az ISO rendszer kiépítéséhez

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO rendszer kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázaton nyert összeget a rendszer kiépítésének végén a tanúsítvány meglétét követően kaptuk meg. Az ISO rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek számláit 2005. március-június hónapban kaptuk meg, a tanúsítványt 2005 júniusában, a támogatást 2006 januárjában. A számlák előzetesen felszámított áfáját 2005-ben levontuk, helyesen jártunk el? A 2006 januárjában megkapott támogatás 2005. évi egyéb bevétel? Ha az ISO rendszer költségeit alapítás-átszervezés címén aktiváljuk, az egyéb bevételt is el kell határolni? És mit veszünk figyelembe az arányosításnál, ha arányosítani kell? Mikor kell a támogatást a társaságiadó-bevallásban csekély összegű támogatásként szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást az Szt. 77. §-a (2)bekezdésének d) pontja alapján a 2005. évi egyéb bevételek között kellelszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben. Az ISO rendszer bevezetésével kapcsolatos költségekalapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatók,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Visszlízing – nyereség elhatárolása

Kérdés: Ügyfelem – társaságának finanszírozási problémái miatt – ingatlanának eladására kényszerül, majd a vevőtől azt lízingbe veszi. A szerződés alapján az ügylet pénzügyi lízingnek minősül. Időbelileg elhatárolhatja-e a lízingbevevő (az ingatlan eladója) a lízingbeadó (a vevő) részére történt értékesítés során kimutatott nyereséget a lízing futamidejére, a futamidő alatti arányos megszüntetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...kialakított lízingdíjat fizet.Logikus lenne, hogy a könyv szerinti érték és az eladási ár közöttikülönbözetet – időbeli elhatárolás után – a lízingdíjjal (pontosabban: alízingdíj tőketörlesztőrészével) arányosan szüntesse meg a lízing futamidejealatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke:
1
62
63
64
81