95 talált cikk az ellenérték nélkül kifejezésre

Kérdés: "A" cég Magyarországon bejegyzett zrt. "B" cég 100 százalékban tulajdonosa a zrt.-nek, amely külföldön bejegyzett offshore cég. 2010. évben "A" cég átvállalta "B" anyacég magyarországi 10 éves lejáratú bankhitelét, ellenszolgáltatás nélkül. A hitel nem beruházási hitel volt, eszközbeszerzés nem kapcsolódott hozzá. A magyarországi bank "A" céggel megkötötte az átvállalt tartozásra az új hitelszerződést. "A" cég a hitelt a rendkívüli ráfordítások között könyvelte, majd elhatárolta a számviteli törvény 33. §-a alapján. A hiteltörlesztések összegét a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg könyveli ráfordításként, ezzel csökkentve az elhatárolás összegét. A tárgyévben könyvelt hiteltörlesztéssel megegyező költséget adóalap-növelő tételként számolja el. "A" cég elszámolhatja-e az átvállalt hitelhez tartozó kamatköltséget pénzügyi költségként az adózott eredmény terhére, vagy szintén adóalap-növelő tételként kell kezelnie?

Kérdés: Adott bónusz költségként való elszámolásának feltétele a befogadó nyilatkozata arról, hogy nem veszteséges e nélkül sem. Megfelelő-e a mérleg alátámasztásának az, ha letöltöm azt az e-beszámoló.hu oldalról?

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?

Kérdés: A kft. olyan eszközt vásárolt, amely egyáltalán nem szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A vásárolt eszköz kávéfőző, vízforraló, grill, hűtő. Az eszközöket a tulajdonos bank­kártyával fizette ki. Javasoltam, hogy fizesse be a pénztárba. Ez nem tetszett neki. Abban maradtunk, akkor adóalap-növelő tétel lesz. Ezt hogyan számoljam el helyesen? Kis értékű eszköz? Egyéb ráfordítás vagy értékcsökkenési leírás egy összegben?

Kérdés: Egy magánszemély megvásárolta a belföldi gazdasági társaság 100%-os tulajdoni részesedését. Az üzletrész megvásárlásával a cég többségi tulajdonosává vált ("A" anyacég). Az "A" anyacég többségi tulajdonosa több kft.-nek, betéti társaságnak. Kérdésünk, hogy a következőkben leírt könyvelési tételek helyesek-e az anyacégnél?
A régi tulajdonos "B" cég úgy adta el a leányvállalatai üzletrészeit az "A" anyacégnek, hogy az eladó és leányvállalatai jelentős szállítói tartozást halmoztak fel. A három jelentős szállító ("C", "D", "E" társaság) közül "C" társaság az eladó "B" társaság üzletrészére már korábban jelzálog-kötelezettséget is bejegyzett.
a) -Az "A" és "B" társaság a leányvállalatok üzletrészeinek adásvételi szerződésében a vételár meghatározásakor a "C" társaságtól átvállalt tartozás összegéből indultak ki, és így magas üzletrészértéket állapítottak meg, amelynek a kifizetése a tárgyévben nem történt meg. Könyvelési tétel az anyacégnél: T 17 – K 45 "C" jelentős szállítói kötelezettség.
b) -Az "A" anyacég másik két szállítóval szembeni kötelezettséget is átvállalja. Az ezen cégekkel szembeni tartozásátvállalás azonban nem képezi a vételár részét, így az ellenérték nélküli tartozásátvállalás könyvelése: T 17 – K 45 "D" és "F" szállítók.
c) -A "C" szállító az "A" anyacég kötelezettségének jelentős részét a tárgyévet követően elengedi: T 45 "C" – K 98.
d) -A "C" szállító átvállalja az "A" anyacég "D" és "E" szállítóinak tartozását, és a tartozás összegében árut ad át térítés nélkül. Könyvelés a tartozást átvevőnél: T 454 "C" szállító – K 98, T 815 – K 454 (árubeszerzés), T 45 "D" és "E" – K 384 (kiegyenlítés).
Kérdés még az is, hogy a tartozásátvállalásoknál már 2010-ben alkalmazni kell a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontját?

Kérdés: A kft. egy projekt készítésekor – a szerződés szerinti első részteljesítésként –, 2007. január hónapban 100 millió forint + 20% áfa összegben előlegszámlát állított ki a megrendelőjének. A megrendelő – 2007 áprilisában – a szerződést felbontotta. 2011. júniusban a felek megállapodtak abban, hogy a kft. a megrendelő részére 120 millió forint + áfa összegről végszámlát állíthat ki, amelyből levonásra kerül az előlegszámla összege. A végszámlát milyen áfakulccsal (20% vagy 25%) állítsa ki a kft., ha a tényleges produktum 2007. év elején készült el, amikor az áfa kulcsa 20% volt?

Kérdés: A Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének h) pontja 2010. 01. 01-től hatályos, mely szerint az adóévben elengedett követelés összegével nem kell megemelni az adóalapot, ha az nem minősül behajthatatlannak. Csak akkor kell megnövelni, ha a követelést kapcsolt vállalkozás részére engedem el. A cégünknek tartozik egy vevője már egy éve. A felszámolási eljárás hosszadalmas, általában nem vezet eredményre, jobbnak látnánk elengedett követelésként leírni a tartozását, eddig az adóalapot növelni kellett. A vevőnk nem kapcsolt vállalkozás és nem is magánszemély. Ez esetben, mint elengedett követelés elszámolom (a vevőt kell erről értesítenem?), és nem kell megnövelnem az adóalapot? Ezzel az elengedéssel elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás? Esetlegesen más jogcímen sem kell megemelni az adóalapot az elengedett követeléssel?

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.

Kérdés: A Vagyonkezelő Zrt. egyik ügyfele tisztán önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. Tevékenysége – többek között – zöldterület kezelése, lakó- és nem lakóépület építése, folyadék szállítására szolgáló közmű építése, máshová nem sorolt építés, kátyúzás, mint közhasznú tevékenység. A közhasznú tevékenység ellátására működési célú támogatás kap, amely egy összegben kerül meghatározásra, tevékenységenként nem különül el. Az átutalás havonta több részletben történik. Ezen közhasznú tevékenység – amelynek egy része az önkormányzat feladatkörébe tartozik – ellenértéke nem kerül kiszámlázásra. Ingyenes szolgáltatásnak minősül a ki nem számlázott közcélú szolgáltatás? Kell-e áfát fizetni utána? A működési támogatást kell-e arányosítani?

Kérdés: Megbízónk – mint haszonbérbe vevő – haszonbérleti szerződést kötött ingatlanhasznosításra. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérbe vevő kötelezettsége az ingatlant terhelő építmény­adó és telekadó rendezése. Az önkormányzat a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában hozzájárult, hogy a haszonbérbe vevő átvállalja ezt a kötelezettséget. Az önkormányzat által kiadott határozat alapján a haszonbérbe vevő könyveiben elszámolhatjuk ráfordításként az építmény- és telekadót?