Elmaradt haszon a lízingbe vevőnél

Kérdés: Egy ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi lízingügylet más hitelintézet általi kiváltásakor a lízingszerződésben rögzítetteknek megfelelően elmaradt haszon jogcímen a lízingcég 80 millió Ft összegű követelést állapított meg társaságunkkal szemben. A szerződésben elmaradt haszonként került rögzítésre, a számlázása kezelési költségként, tárgyi adómentes tételként történt meg áfa felszámítása nélkül, a lízingcég számlája alapján. Társaságunk hogyan könyveli helyesen ezt a tételt: az egyéb ráfordítások között egyfajta kártérítésként, a pénzügyi műveletek ráfordításai közt, mivel a lízingügylethez kapcsolódik, vagy bankköltségként (a számla kezelési költségként történt kiállítása miatt)?
Részlet a válaszából: […] Abból célszerű kiindulni, hogy az elmaradt hasznot számlázni kell, és olyan bevételként kimutatni, amely bevételben az elmaradt haszon valójában megtestesült volna, ha a tevékenység nem szűnik meg.A terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vállalkozónál az elmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Értékesítés vagy kártérítés

Kérdés: Cégünk építőipari gépek, egyéb építőipari tartozékok bérbeadásával foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a bérlő úgy hozza vissza a gépet, hogy az sérült, használhatatlan, nálunk selejtnek minősül. Ebben az esetben számlázzuk a bérlő felé az eszköz értékét áfásan. Van még egy esetünk, amikor eltűnik vagy ellopják a bérlőtől az eszközt, és rendőrségi feljelentés és jegyzőkönyv születik az ügyben. Ebben az esetben áfamentesen, mint kártérítést számlázzuk, bizonylatoljuk tovább az eszközt (tudom, hogy a kártérítésről nem kell számlát kiállítani, mivel nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, de a készletnyilvántartó programunkból csak úgy tudjuk kimozdítani). Áfa megítélése szempontjából helyes a két gyakorlat? Ha nem, hogyan kellene kezelni a két említett esetkört? Azaz, ha visszakapjuk az eszközünket, de az sérült, használhatatlan, és ha vissza sem kapjuk, mert eltűnt, ellopták, áfás vagy áfamentes számlát kell kiállítanunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt egyik megoldás sem jó! Nemcsak az Áfa-tv., a számviteli törvény előírásaitól érdemileg eltérve jogszabályellenes, de ellentmond a Ptk.-nak az adásvételi szerződésre vonatkozó előírásainak is.A gépek, az egyéb építőipari tartozékok bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (4) [és nem (3)] bekezdésének e) pontja szerinti, a földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén ... a szolgáltató által ... a fogyasztónak történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Mezei leltár értékesítése

Kérdés: A földtulajdonos az általunk bérelt szántóterület haszonbérleti szerződését a lejárati idő előtt felmondta. Az őszi hónapokban több műveletet végeztünk a területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Hogyan számolunk el a tulajdonossal a mezei leltár értékéről? Számlát állítunk ki az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, vagy kártalanítás címen számlázzuk a mezei leltár értékét? A szerződés megszüntetése egy 5 éves támogatási program utolsó évében történik. Követelhetjük-e az utolsó év támogatási összegének megtérítését, amelyhez nem juthatunk hozzá? Milyen jogcímen, milyen bizonylatolással?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján az őszi hónapokban elvégzett munkák (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.) értékét a tulajdonostól nem külön-külön kell kérni, hanem azoknak a mezei leltár szerinti értékét egy összegben – mint a mezei leltár (készlet)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Kötbér, pótdíj értelmezése

Kérdés: Távhőszolgáltatással, illetve villamosenergia-termeléssel foglalkozó társaság esetében kötbérnek értelmezhető-e az a bevétel, amit a tőlünk energiát átvevő cég azért fizet, mert nem tudta átvenni a szerződött mennyiséget? Mikor kell bevételként elszámolni? A kötbér kiszámításának alapja az elmaradt mennyiség szorozva egy fix szerződött árral, amely ár lényegesen alacsonyabb az energia áránál. Áfaköteles? Kérdés az is, hogy a távhőszolgáltatásról szóló törvény 49. §-a alapján számlázott pótdíjat árbevételként vagy egyfajta büntetésként kell elszámolni? (Szerződésszegéssel vagy szerződés nélkül vételezett meleg víz esetén kell a becsült mennyiséget az érvényes ár kétszeresével kiszámlázni a fogyasztónak.)
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt hivatkozunk a Ptk. 246. §-ára. E szerint a kötelezett (jelen esetben a kérdező) meghatározott pénzösszeg megfizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér).A kérdés szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kisajátítási kártalanítás továbbhárítása

Kérdés: A cég tulajdonában álló ingatlanon őstermelő magánszemély által végzett tevékenység tekintetében kisajátítási kártalanításra került sor. A kisajátítási határozatban a kártalanítást nem az őstermelőnek, hanem a cégnek rendelte kifizetni a hivatal, holott a határozat szerint az őstermelő tevékenysége tekintetében is tartalmazott kártételt. Ez azt jelenti, hogy a kártérítést nem a jogosult kapta. A határozat jogerős. Ez esetben helyes-e az, ha a cég számla alapján megtéríti az őstermelő kárát, és azt az egyéb ráfordítások között számolja el? Áfaköteles? Az őstermelőnél ilyen esetben lehet-e alkalmazni a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szja-mentességet?
Részlet a válaszából: […] A cégnek a kapott kártalanítást az egyéb bevételek között kell kimutatnia. Ez következik az Szt. előírásából. A továbbhárítással kapcsolatosan azonban nem egyértelmű, hogy az őstermelő magánszemély által végzett tevékenység tekintetében mit takar a kisajátítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Garanciális kötelezettség

Kérdés: Társaságunk olyan terméket állít elő, amire garanciális kötelezettséget vállal. A vevőnk 2009. 12. 31-i dátummal ránk terhelt ezzel kapcsolatban költségeket. Meg kell térítenünk egyrészt a hibás termék árát, másrészt egyéb költségeket. A cégek egymás között csak 2010 júniusában tudtak megegyezni, a mi társaságunk kárára. Mivel a számvitel nem kapta meg a terhelő leveleket, így a garanciális kötelezettségekre céltartalékot sem képzett. Kell-e utólag módosítani a 2009. évi beszámolót, és ha igen, akkor milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, kell módosítani, de nem azért,mert nem képzett céltartalékot a társaság.A terméket előállító társaságnak, ha értékesített termékeiregaranciát vállal, a garanciavállalásában meg kell határoznia azt is, hogy aztmilyen összegben, az eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Kártérítésről számla?

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a Ptk. 303. §-ának (1) bekezdése jogcímen megítélt és kifizetett kártérítésről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 303. §-ának (1) bekezdése alapján a jogosult kötelesmegtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja,hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetbenáltalában elvárható.A hivatkozott törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Szerződés felmondásakor járó összeg elszámolása

Kérdés: A kft. határozott (12 hónapos) felmondási idejű, hosszú távú szerződését felmondták. A felmondási időből 2 hónapot leszámlázott a kft. A fennmaradó 10 hónapos – szerződésben meghatározott – felmondási időre kártérítés jár (tényleges munkavégzés nem történik) a kft.-nek. Hogyan érvényesítse? Számlát kell kiállítania? Vagy a szerződésben szereplő nettó (10 havi) összeg fizetésére kell felszólítania egykori megbízóját?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a kérdésben leírtakból nemderül ki, hogy ténylegesen mi van a szerződésben. Ha az azt tartalmazza, hogy amegbízó szerződésszegése esetén (ha a megbízó nem engedi ledolgozni, és ennekmegfelelően leszámlázni a teljes felmondási időt) a felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Kifizetett ellenérték visszafizetése

Kérdés: A szolgáltatás igénybevételére kötött szerződés nem megfelelő teljesítése miatt a bírósághoz fordultunk. A bírósági végzés a szolgáltatót a már kifizetett ellenérték visszafizetésére kötelezte. A visszafizetésre nem került sor, mivel a szolgáltató felszámolása megkezdődött. A felszámoló nyilvántartásba vette és visszaigazolta jogos követelésünket. Hogyan történik a fenti összeg könyvelése, mérlegbe történő beállítása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első feléből az következik, bár a szolgáltató nemmegfelelően teljesített, ennek ellenére az ellenértéket kifizették.Feltételezzük, hogy a bírósági végzés jogerőre emelkedett, és ez kötelezi aszolgáltatót a korábban kifizetett ellenérték visszafizetésére.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
1
2