59 talált cikk az előleg (kapott) kifejezésre

Kérdés: Magyar egyéni vállalkozó előleget kapott és előlegszámlát állított ki egy brit vállalatnak (anyavállalat), a termékértékesítés végül egy egyiptomi cég számára történik, mely a brit cég leányvállalata. Számlázás szempontjából hogyan járok el szabályszerűen, ha a végszámlán le akarom vonni az előleget?

Kérdés: A kft. termékgyártással foglalkozik. Közösségi adószámmal rendelkező külföldi cég termék gyártását rendelte meg, 50% előleget átutalt. A termék elkészült, erről az értesítés megtörtént, de a vevő a terméket nem kéri kiszállítani, többszöri értesítésre nem reagál. A kiszállítás így már fél éve nem lehetséges. Ebben az esetben a gyártó az előleget megtartaná, a terméket más vevő részére értékesítené. Kérem a számviteli teendők leírását! Hogyan lehet az előleget ebben az esetben bizonylatolni, számvitelileg rendezni?

Kérdés: Termékértékesítés történik két kft. között. Az ellenértéket euróban határozzák meg, és 100%-os előleget kötnek ki. Az eladó az áfában és a számviteli politikában is az MNB-árfolyamot választotta. Az előlegszámlán a fizetendő adó megállapítása időpontjában érvényes árfolyamon forintosítja, míg a végszámla forintosítása a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamon történik. Így az előleg áfája, majd a beszámításának forintosításakor a két áfa értéke között különbözet jelentkezik. Helyes-e az eljárás így, vagy a nullás végszámlának az áfatartalmát is az eredeti előleg szerinti árfolyamon kellene forintosítani? Amennyiben helyes az eljárás, szükséges-e a két áfaérték közötti különbözetet átvezetni a 87-be, illetve a 97-be?

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző társaság a saját tulajdonában lévő építési telekre több lakásból álló ingatlan építését végzi. A vevőkkel adásvételi szerződést köt, amelyben abban állapodnak meg a felek, hogy a lakások vételárát több részletben fizetik meg. Megfelelő-e az a megoldás, hogy részszámlákat állítanak ki, amelyeket árbevételként számolnak el, majd a lakás átadásakor végszámla készül, szintén árbevétel elszámolásával? A szerződéstől az átadásig több év telik el.

Kérdés: Társaságunk ügyfele az egyik partnerével kötött szerződés alapján az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolási számlákat köteles kiállítani, még a tényleges teljesítést megelőzően előre. Az ügyfél által kiállított számla ingatlan-bérbeadási szolgáltatásról szól. Például a 2025. év januári számlát 2024 decemberében fogja kiállítani úgy, hogy a számla összes dátuma (számla kelte, fizetési határidő, áfateljesítési dátum) is 2024. decemberi. A számviteli időszak ebben az esetben teljes egészében a 2025. üzleti évet érinti. A leírt esetben könyvelhető-e a számla a 2024. üzleti évben? Kimutatható-e vevőkövetelésként, ha a partner nem fizeti meg az ellenértéket 2024 végéig? Ha 2024. üzleti évben nem könyvelhető vevőkövetelésként a 2024-ben kiállított számla, akkor a fizetési határidőig (2024-ben) kiegyenlített ellenértéket miként kell helyesen könyvelni? Hogyan változna akkor az eljárás, ha a számviteli időszak 2024. 12. 15. – 2025. 01. 14. lenne?

Kérdés: A kilépő tag 2024. január 31-én lépett ki. 2023-ban osztalékelőleget kapott. A két tag közötti megállapodásban az alábbi szerepel: „2023. évben kifizetett osztalékelőlegre tekintettel az osztalék kifizetését csak abban az esetben tagadhatja meg és írhatja elő a visszafizetési kötelezettséget, amennyiben az osztalék fizetését a jogszabály kifejezetten kizárja.” Az „A” kft. eredménye alapján az osztalékelőleg osztalékká válására volt fedezet az eredménytartalék terhére is, és az éves beszámoló elfogadásakor is született döntés, mely magasabb összegű volt, mint a felvett osztalékelőleg összege. Az osztalékról szóló határozat időpontjában már csak egy magánszemély tulajdonossal és egy ügyvezetővel rendelkezett az „A” kft. Az osztalékelőleg válhat-e osztalékká, vagy azt a jogszabályok kifejezetten kizárják?

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020–2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt?

Kérdés: A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Kérdés: Az áramszolgáltató 2023. január hóra előre számláz áramdíjat részszámla címen. A számla kelte 2022. december 10., a teljesítés is és a fizetési határidő is 2022. december 20. A számla határidőre ki lett egyenlítve. A szállítói kiegyenlítést 2022. évre a 36-ra könyvelem, és a számlát 2023. évre, mivel ez nem időbeli elhatárolás?

Kérdés: Covid okozta nehézségek leküzdésére a vállalkozások számára több olyan pályázat jelent meg, ahol a támogatást a folyósításkor előlegként kapjuk, és kötelezettségként kell nyilvántartani, mert a következő évek teljesítménye alapján lesz valamilyen százalékban végleges a támogatás összege. A megvalósított beruházásokat használatbavétel után amortizáljuk, mire a támogatás végleges lesz, jelentős részben elszámolásra kerül az értékcsökkenés. Amikor a támogatást véglegesen megkapjuk, akkor időbeli elhatárolásra kerül a támogatás a bevétellel szemben, és a maradék amortizáció arányában kerül egyéb bevételként elszámolásra a hátralévő időszakban? Jól gondoljuk?