59 talált cikk az előleg (kapott) kifejezésre

Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő – várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó – eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!

Kérdés: Társaságunk költségek és ráfordítások ellentételezésére 2020-ban támogatási előleget kapott. A támogatás elszámolása és benyújtása 2021-ben a mérlegkészítés előtt megtörtént. Az Szt. 33. §-a (7) bekezdése alapján társaságunk élt azzal a lehetőséggel, hogy a támogatás összegét időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szemben a 2020. évi beszámolóban elszámolta. A támogatás elfogadásáról a határozatot a beszámoló beadása után visszafizetési kötelezettség mellett kapta meg. A visszafizetendő támogatás összegét egyéb ráfordításként a visszafizetés tárgyévében (2021. év) vagy önellenőrzéssel (háromoszlopos beszámoló) kell könyvelni?

Kérdés: Fejlesztési célú támogatás során a pályázó 2020-ban megkapta a támogatás összegét mint előleget, amelyet kötelezettségként tart nyilván. Amennyiben az elszámolás az üzleti évben megtörténik (12. 31-ig), úgy az előlegről az elszámolt összeg átvezetésre kerül a bevételek közé (mivel a pénzügyi rendezés megtörtént). Ha az elszámolás az üzleti évben, a pénzügyi rendezés a mérlegkészítésig megtörténik, abban az esetben az egyéb követelésekkel szemben mutatjuk ki egyéb bevételként az elszámolt és realizált támogatási összeget 2020-ban. Mi a helyes eljárás akkor, ha az előlegként folyósított támogatás rendelkezésre áll 12. 31-ig, és az elszámolás a mérlegkészítésig megtörtént?

Kérdés: 2018. évben vissza nem térítendő támogatást nyert a cég (GINOP) pályázat keretében vállalati komplex infokommunikációs fejlesztésre. A társaság 2018-ban támogatási előleget kapott, amit az elszámolásig a kötelezettségek között szerepeltet. 2020-ban a mérlegkészítésig benyújtásra és jóváhagyásra is került az elszámolás az első időközi kifizetési kérelemre, annak egy részét az előleg terhére számolták el, a másik részét kiutalták. A támogatási előleget 2020-ban az első időközi kifizetés jóváhagyásának napjával átvezethetem az egyéb bevételek közé? Azzal tisztában vagyok, hogy ha a fejlesztésre kapott támogatás a mérlegfordulónapig nem folyt be, akkor az nem szerepelhet az előző év beszámolójában. A fejlesztésre kapott támogatási előleg kapcsán nem tudom eldönteni, hogy melyik üzleti év (2019 vagy 2020) beszámolójában kell egyéb bevételként, majd halasztott bevételként könyvelni az előleget, amennyiben a mérlegkészítésig jóváhagyták?

Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?

Kérdés: GINOP K+F támogatás személyi jellegű költségek fedezetére: Az előleget 2018-ban kötelezettségként könyveltem, az elszámolás 2019-ben történik meg. A pályázatból megtérülő költségeket átkönyveltem az 1-es számlaosztályba. Az elszámolás megtörténtekor visszavezetem, és ezzel szemben oldom az elhatárolt bevételt, a 2019. évi költségekkel szemben egyéb bevételként könyvelem. A 2018. évi eredmény miatt jártam így el. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető érdekvédelmi szövetség elnyert GINOP-pályázat keretében tárgyi eszközöket szerez be. A pályázatra kapott előleget kötelezettségként írta elő. Az eszközök beszerzésekor az eszközök értékét lehet/kell bevételként elszámolni (és ezzel az összeggel csökkenteni a kötelezettséget), vagy a kettős könyvvitelben alkalmazottak szerint csak az értékcsökkenés összegével csökken a kötelezettség, és ezt az összeget kell bevételként elszámolni?

Kérdés: Ügyfelünk használt cikk áfával érintett tevékenységet folytat. A NAV szerint a globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetén az adott adómegállapítási időszak összesített értékesítési ár összegében kell figyelembe venni az előleget is. A számítás menetét és adójogi hatásait értjük, számviteli elszámolásukat tekintve azonban tanácsot kérünk: az előleg kifizetésre kerül, a kiállított előlegszámla alapján: T 311 – K 453 és T 38 – K 311. A kapott előleg az adómegállapítási időszak áfaelszámolásakor beszámító tétel, az áfa elszámolásra kerül az árbevétel után: T 911 – K 467, az előleg után T 453 – K 467. Ez esetben a végszámla kiállításakor az előleg beszámítható összege az adóval csökkentett összeg lesz. Helyes ez így?

Kérdés: Cégünk 2018. évben 40 M Ft pályázati forrást nyert részben tárgyi eszköz beszerzésére, részben bérköltség fedezetére. A pályázati forrás 50%-a előlegként decemberben lehívásra került. 2019 januárjában várhatóan további 40 százaléka lehívásra kerül, ha a részelszámolás elkészül. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó létszámnövekedés már 2018 szeptemberében teljesült, a tárgyieszköz-beszerzés 90%-a 2019 januárjában teljesül. Az Szt. változása kötelezővé teszi-e 2018. évre a pályázati részteljesítés elszámolásához kapcsolódó összeg bevételkénti figyelembevételét? A 2019. januári részteljesítéskor elszámolt pályázati forrást a feltöltési kötelezettségnél figyelembe kell-e venni?