874 talált cikk az előleg kifejezésre

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.

Kérdés: Az elszámolási időszakos ügyletek fogalmába beletartozhat-e az új autópálya melletti növénytelepítés? Az ügylet már 2007. évben kezdődött, és 2008-ban még nem fejeződik be. A szerződés szerint a parképítő alvállalkozónak joga van havonta részszámlát kiállítani, a teljesítéshez kötötten, a végszámla a teljes átadáskor esedékes. A részszámlák fizetési határideje és a teljesítés időpontja meg kell, hogy egyezzen? Vagy ez nem tartozik a "folyamatos szolgáltatás" alá? A végszámlánál szintén ez a kérdés.

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!

Kérdés: A Számviteli Levelek 175. számában a 3667. kérdésre adott válaszukban azt írták, hogy a megelőlegezett végrehajtási költséget a cégnek előlegként kell nyilvántartania az adott ügy befejezéséig, míg a végrehajtónak az előlegről számlát kell kibocsátania. A megkeresett végrehajtó szerint az önálló bírósági végrehajtó nem minősül adóalanynak. Erre tekintettel a közhatalmi tevékenységgel kapcsolatban felmerült, a vonatkozó rendelet alapján felszámított díjak és költségek tekintetében számlaadási kötelezettsége nincsen. A teljesítést igazoló számviteli bizonylat készpénzfizetésnél a bevételi pénztárbizonylat, átutalás esetén a bankszámlakivonat. Kinek van igaza?

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság Olaszországban élő olasz állampolgár tulajdonos részére év közben osztalékelőleget, majd év végén osztalékot fizet. Milyen adókötelezettség terheli a kifizető társaságot az előleg és a végleges osztalék után, figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményre?

Kérdés: A társaság mezőgazdasági gépet vásárolt, amelyet az eladó az adásvételi szerződésben rögzítetteknek megfelelően átadott, üzembe helyezett. A gépet ténylegesen használjuk. A gép teljes ellenértéke 2009 szeptemberében kerül kifizetésre. A gép értékébe – addig – előleget fizetünk. Az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A számlát az eladó csak a befizetett előlegről állította ki. Mikortól kell a gépet a tárgyi eszközök között nyilvántartásba venni, értékcsökkenést elszámolni? Mikor kell a megvásárolt gép teljes értékéről a számlát kiállítani?

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.

Kérdés: Társaságunk egy munka elvégzésének pénzügyi ütemezése során a megbízóval szerződés szerinti előleg fizetésében állapodott meg. A megbízót ugyanakkor bizonyos költségek illetik meg. A felek úgy állapodtak meg, hogy az előleg fizetése során a megbízó költségeit kompenzálják, és csak az ún. "nettó előleg" átutalására kerül sor. Van-e lehetőség az előleggel való kompenzálásra? Helyesen járunk-e el, ha a "nettó előleg" befolyásakor az előleg szerződés szerinti teljes összegéről állítunk ki számlát, a bejövő költségszámlákat szintén teljes összegben könyveljük, és ezek után végezzük el a vevői-szállítói számlák összevezetését?

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.