2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem állateledel-kereskedéssel foglalkozó egyéni vállalkozó. Üzlethelyiséggel rendelkezik, itt pénztárgéppel számolja el a kiskereskedelmi forgalmát az állateledel értékesítése alkalmával. Az állateledel-nagykereskedelmi tevékenysége során, alkalmakkor gépkocsival történik a terméket vásárló kereskedelmi egységek felé az értékesítés, készpénzes vagy átutalásos számla kerül kiállításra, pénztárgépet nem használ a vállalkozó. Helyesen jár-e el a vállalkozó, ha csak a bolti kiskereskedelmi forgalom esetében használja nyugtaadásra a pénztárgépet, a nagykereskedelme során nem használja, és erről az értékesítéséről számlát állít ki, sem kézi, sem pénztárgépi nyugtát nem készít? Az idézett rendeletek vonatkoznak-e a vállalkozó ismertetett tevékenységére?

Kérdés: Boltunkban készpénzes értékesítés történt 09. 28-án, amelyről készpénzes számlát állítottunk ki, a pénztárgépben az értékesítés összege rögzítésre került, a pénztárjelentés napi bevétele tartalmazza. A vevő 10. 04-én a vásárlásból 2 tételt visszahoz, mivel nem jó típusú nyomtatópatront vásárolt. Mi vissza szeretnénk vásárolni, és készpénzben visszafizetni. Hogyan lehet ezt helyesen számlázni, a pénztárgépben rögzíteni? Átutalásos számla esetén helyesbítő számlát állítanánk ki, de készpénzfizetés esetén nem tudunk helyesbítő számlát kiállítani. Ha a 2 tételt kicseréljük a megfelelő típusú patronra, akkor helyes-e, ha a csere napján olyan készpénzes számla készül, amelyen plusztétel a most eladott patron, és negatív tétel a visszavett, nem jó típusú patron?

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság valamely uniós országban új és használt gépjárművet vásárol, és azt egy másik, Magyarországon kívüli országban adja el. Van-e speciális szabályozás erre?

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?

Kérdés: Fuvarozási tevékenységet folytató kft. szerződéseit úgy kötötte, hogy a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. Helyesen járt-e el, amikor az árbevételeinek kiszámlázásánál a folyamatos szolgáltatásra vonatkozó áfamegállapítási szabályt alkalmazta?

Kérdés: Közösségen belüli termék értékesítésekor a vevőtől előleget kérünk. Az előleg megérkezik, másnap az áru a számlával indul el a megrendelőhöz (ugyanazon hónapon belül). Kérdésem, hogyan történjen a számlázás? A kapott összeget áfa szempontjából nettó vagy bruttó összegben kezelem? Ha egy hónapon belül történik az előleg érkezése és a számla elkészítése is, az áfabevallásban hogyan szerepeltetjük?

Kérdés: Társaságunk 2006. évben értékesítette az üzlethelyiséget, amelyet a vevő megtekintett állapotban vett meg, ezt a szerződésben is rögzítettük. A megtekintett állapot szerint az üzlethelyiségben klímaberendezés volt, amely a bérlő tulajdona volt, amit a bérlő leszerelt és elvitt. A vevő a birtokbavételt követően jelezte, hogy a klíma hiányában kártérítést kér. Társaságunk kifizetné a vevő utólagos követelését. Kérdésünk az, kezelhetjük-e kártérítésként, vagy hibás teljesítés volt? Mi a helyes számviteli és adózási eljárás?

Kérdés: Bérelt ingatlanban az ügyfél sókamrát alakít ki. Saját kivitelezésben és alvállalkozókat igénybe véve falakat bont-épít, mosdót, WC-t alakít ki, az irodaház rendszeréről le kell bontania a fűtést, és saját rendszert kell kialakítania, speciális klimatizálást készít, 4 tonna sót helyez el a szobában. A bérlemény (az iroda) átalakításához a bérbeadó hozzájárult, az időtartam határozatlan. A beruházás áfaértéke meghaladja a 200 ezer forintot. Értékesítés még nincs, más tárgyi eszközt nem szerzett be, szeretné megnyitni az áfa-visszaigénylés lehetőségét. Lehet ez saját rezsis beruházás?

Kérdés: Ügyfelem 1996. évben készpénzért vásárolt termőföldjét 2006-ban magánszemélynek értékesítette. A vevő nem igazolta, hogy milyen céllal vásárolta meg a szántóként besorolt földterületet. Kérdésem, hogy az eladó érvényesítheti-e az Szja-tv. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerinti évi 10 százalékos kedvezményt, vagy pedig az szja-bevallás kitöltési útmutatójában feltüntetett 200 E Ft feletti eladási ár tekinthető jövedelemnek? (A kitöltési útmutató teljesen külön fejezetként tárgyalja a termőföld elidegenítését.)