2623 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?

Kérdés: 2007 elején ügyfelemet áfakiutalás előtti vizsgálatra rendelték be, az arra illetékes szerv elé. Ügyfelem egy nagyon különleges, piacon nem kapható, egyedi gyártású termelőgépet vásárolt 5 500 000 Ft-os vételáron, mely összegnek az áfáját visszaigényelte. Áfakiutalás előtt a hivatal behívta ellenőrzésre, és a számlán szereplő összeget saját szakértőjével felülvizsgáltatta és felülbírálta. Az 5 500 000 Ft-os vételárat 1 272 000 Ft-ra módosította feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva, és az adásvételi szerződést színlelt ügyletnek minősítette. Döntését arra alapozta, hogy a számlákon szereplő értékesítési ár a termék tényleges forgalmi értékét jóval meghaladja.

Kérdés: Engedményezési szerződésben foglalt érték csak teljesített ellenértéket takarhat, vagy jövőbeni ellenértéket is lehet engedményezni? Az első esetben, ha az engedményezett összeg nagyobb, mint az engedményes szolgáltatási értéke, akkor véleményem szerint előlegfizetésről van szó, ha a kötelezett az engedményezési szerződés időpontjában kifizette volna az engedményest. Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó értékesítését elszámolja bevételként, a szolgáltatás ellenértékét kiadásként, mintha a pénzügyi teljesítés megtörtént volna? Hogyan számolandó el a még szolgáltatással le nem fedett érték? Van-e jelentősége annak az engedményező szempontjából, hogy a kötelezett mikor fizet?

Kérdés: Szlovákiából indul az áru közvetlenül Magyarországra. A szlovák cég svájci cégnek számláz, és a svájci cég számláz a magyar cégnek. Hogyan alakulnak az áfakapcsolatok, ha a fuvart a szlovák cég, vagy a svájci cég, vagy a magyar cég rendeli meg?

Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: 2006 előtt cégünk csak kereskedelemmel foglalkozott, 2006-tól gyártással is. 2006. december 31-én a saját termelésű készletek állománya 20 millió forint. Az iparűzési adó alapjának megállapítása során sehol sem jelenik meg a saját termelésű készletek értéke? Anyagköltség van, bevétel még nem keletkezett. Valóban nem kell korrigálni az iparűzési adó alapját a saját termelésű készletek értékével?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?

Kérdés: Közös őstermelői igazolvány esetén az erdőgazdálkodási tevékenységből származó bevétel megosztható-e a tagok között, ha az erdőgazdálkodási tevékenység értékesítési bevétele nem köthető több tag tulajdonához? (Szja-tv. 6. sz. melléklet 1. pont, őstermelői tevékenység "saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás".)