Diszkont Kincstárjegy, Magyar Államkötvény könyvelése mikrogazdálkodónál

Kérdés:

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság Diszkont Kincstárjegyet (futamidő 1 év) és Magyar Államkötvényt (futamidő 7–10 év) vásárolt. Milyen főkönyvi számokra és milyen összeget kell könyvelni a beszerzéskor (beszerzési ár-névérték) és lejáratkor? Hova könyveljük az Államkötvény után fizetett kamatot?

Részlet a válaszából: […] ...mikrogazdálkodói számlatükör választ ad.– A Diszkont Kincstárjegy jellemzően rövid lejáratú, ezért a forgóeszközök, ezen belül az Értékpapírok között kell nyilvántartásba venni a társaság által nevesített számlán, természetesen a beszerzési (a vételi) értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés:

A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?

Részlet a válaszából: […] ...kell eljárni, azaz rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az eszközök közé történő besorolási elveit a vállalati számviteli politikában indokolt szabályozni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Részvénycsomag részbeni értékesítése

Kérdés: Ügyfelünk 2003-ban megvette egy zrt. 50%-át, és 2022-ben megvásárolta ugyanannak a zrt.-nek a másik 50%-át. A két tranzakció nem ugyanolyan áron zajlott. 2024-ben a korábban megszerzett tulajdonrész 40%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben konkrétan megadott részvénysorszámok szerepelnek (a részvények nyomtatva vannak, sorszámmal), és ott meg van adva, hogy mely sorszámú részvények az adásvétel tárgyai. Konkrétan a 2022-es év sorszámai kerültek értékesítésre. A számviteli politika szerint a társaság átlagáron tartja nyilván az értékpapírokat (pl. tőzsdei részvények esetén). A leírt esetben hogyan történik a 2024-ben értékesített 40%-os üzletrész kivezetése a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt pontosítsunk! Az ügyfél 2003-ban nem a zrt. 50%-át vette meg, hanem a zrt. részvényeinek 50%-át (részvénycsomagot). Ugyanúgy 2022-ben sem a zrt. másik 50%-át vásárolta meg, hanem azokat a zrt.-részvényeket (részvénycsomagban), amelyek még nem voltak a birtokában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Visszavásárolt saját kötvény könyvelése

Kérdés: Társaságunk, amely nem minősül pénzügyi intézménynek, 2023-ban visszavásárolta a saját kibocsátású kötvényét a lejárati határidő előtt. Kérem tájékoztatásukat arról, hogy a korábban vázolt gazdasági esemény tekintetében pontosan milyen módon szükséges a tranzakciót kimutatni a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...lehet-e hozni vagy sem.Amennyiben a visszavásárolt saját kötvényt újra forgalomba lehet hozni, akkor a visszavásárolt saját kötvényt az értékpapírok között ki kell mutatni.Ha a visszavásárolt saját kötvény nem hozható újra forgalomba, akkor a 45/2002-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken

Kérdés:

Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?

Részlet a válaszából: […] ...üzletrész az Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja értelmében értékpapírnak minősül, rt.-be történő apportba adása esetén pedig a magánszemélynek értékpapír formájában keletkezhet bevétele, amelyre az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése irányadó. Eszerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Értékpapírok árfolyam-különbözete

Kérdés: Gazdasági társaságként októberben értékpapírt vásároltunk, amit a 3. számlaosztályban tartunk nyilván. December 31-én a felgyűlt kamatot/hozamot az értékpapírszámla-kivonaton látjuk, de ez az összeg csak eladás esetén realizálódik. Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az év végi záráshoz kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés nem tartalmazza a lényeget, azt, hogy milyen értékpapírról van szó. A gyakorlatban értékpapírnak nevezik a részvényeket, az üzletrészeket, a befektetési jegyeket, a klasszikus értékpapírokat. Ezek között vannak olyanok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...beleértve a közvetítést is, amelyek betétre, folyószámlára, fizetésre, átutalásra, követelésre, csekkre és egyéb átruházható értékpapírra vonatkoznak, kivéve a követelésbehajtást. Ennek megfelelő hazai szabályozást az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Részvényes halála esetén szerzési érték az örökösnél

Kérdés:

Ügyfelem egy szövetkezetből átalakulással létrejött részvénytársaság végelszámolásáról döntött. A magánszemély részvényesekkel el kell számolnia a részvénytársaságnak, ki kell adni részükre a vagyont. A jegyzett tőke (a részvények) tulajdonosai az évek során megváltoztak. A részvényesének halála következtében az örökösei a társaság végelszámolása (vagy a részvények elidegenítése) során milyen szerzési értéket vehetnek figyelembe az szja-alap megállapításakor?
– Azt, amit a hagyatéki leltár vagy végzés tartalmaz [Szja-tv. 67. § (9) ak. 2. pont]; ez esetben a névértéket, más esetben a rá jutó sajáttőke-összeget, vagy
– azt az összeget, amit az örökhagyó is figyelembe vehetett volna?

Részlet a válaszából: […] ...67. § (9) bekezdés ak) pont 2. alpont szerint megszerzésre fordított érték az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték lehet, ha az értékpapír szerzése örökléssel, ajándékozással történt, azzal, hogy amennyiben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Katás egyéni vállalkozó bevételelszámolása

Kérdés: Katás egyéni vállalkozónak december 30-án bankkártyával fizetnek 100.000 Ft-ot. Ebből a tranzakcióból a bankszámlájára január 2-án kerül jóváírásra 97.000 Ft (a tranzakciós díj levonása után). Melyik időszakra és milyen összegben kell a december 30-i értékesítés bevételét elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...100.000 forintot kell elszámolni. A bevétel megszerzésének a napja a Kata-tv. (2022. évi XIII. tv.) 2. § 5/a) pontja szerint pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja. Ha tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Üzletrész térítés nélküli átadása magánszemélynek

Kérdés:

A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség terheli.Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése nem változott. Így a munkavállaló ingyenes értékpapírszerzése, annak – a fentiek szerint – a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összege a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
1
2
3
…
34