Tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztésének visszaírása

Kérdés:

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztésének visszaírása a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkenti. Abban az esetben, ha a társaságnál a pénzügyi műveletek ráfordításaként csak értékvesztés-visszaírás elszámolása történik, akkor az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek ráfordításai negatív összegben szerepelnek. Helyesen gondolom az eredménykimutatás összeállítását?

Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy helyesen gondolja.A pénzügyi műveletek bevételei között nem szerepel a részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztésének visszaírása. Ebből az következik, hogy az értékvesztés elszámolása is és visszaírása is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Devizás követelésre értékvesztést számoltak el

Kérdés: 2021-ben egy külföldi devizás követelésre értékvesztést számoltunk el, de nyilvántartottuk a követelést. Az összeg 2023 szeptemberében befolyt. A befolyt összeget milyen jogcím alapján számoljuk el az egyéb bevételek között (milyen főkönyvi számlára)? Ezt ugye nem értékvesztés visszaírásának, illetve nem behajthatatlan követelésre befolyt összegre könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Helyes könyvelés mellett az értékvesztés elszámolását elkülönített számlán kell szerepeltetni. Így a követelés kiegyenlítése előtt a devizás követelés teljes összege a 318. Külföldi követelések (devizában), az elszámolt értékvesztésének összege pedig a 319....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését az eredménnyel szemben – főszabályként – nem szabad könyvelni. Így a nem realizált árfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nem kell társasági adót sem elszámolni.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Súlyozott beszerzési ár helyett FIFO-módszer

Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.
Részlet a válaszából: […] A vásárolt készletek bekerülési értékét az Szt. 47-50. §-ai szerinti tételek figyelembevételével kell meghatározni. Ez igaz súlyozott beszerzési átlagár alkalmazásakor is és a FIFO-módszernél is. A számviteli előírások nem zárják ki a különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Követelések értékvesztésének visszaírása

Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 55. §-a (1) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél kell – indokolt esetben – értékvesztést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Portfóliókezelésbe adás könyvelése

Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?
Részlet a válaszából: […] A hosszan idézett kérdés inkább vitatkozó érvelés a hivatkozott válaszban foglaltakkal, amely érvelések azonban elgondolkodtatóak, amelyek valós problémára hívják fel a figyelmet és várnak választ. Ezért indokolt volt azt teljes terjedelmében idézni.A 8167. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük a mérlegre vonatkozó előírással. Az Szt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést kimutatni nem lehet. Ezt az előírást alkalmazni kell akkor is, ha a társaság értékvesztést számolt el, vagy nem számolt el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Befektetési jegy átértékelése

Kérdés: Átértékelhetők-e a befektetési jegyek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés túlzottan rövid, nem szól arról, hogy milyen gazdasági eseményhez kapcsolódóan tették fel a kérdést.A számviteli alapelvek – főszabályként – nem teszik lehetővé az eszközök átértékelését, átértékelés alatt az eszközök felértékelését. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Mikrogazdálkodói követelés többletfizetése

Kérdés: A 2016. évi mikrogazdálkodói beszámolóban egy vevői követelés után a cég értékvesztést számolt el, amit a társaságiadó-bevallásban adóalap-növelő tételként szerepeltetett. Ezen vevő 2017. november hónapban maradéktalanul kifizette az értékvesztéssel érintett tartozását. Mi a teendő ebben az esetben? A kormányrendelet számlatükrében követelések visszaírása számla nincs. Hogyan szüntethetem meg a 319. Vevőkövetelések értékvesztése számlát?
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdése szerint a cég értékvesztést számolt el és mutatott ki az egyéb ráfordítások között. Az értékvesztés elszámolásának a Korm. rendelet szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Filmgyártás költségei

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó kft. elsősorban dokumentumfilmeket készít, ritkán játékfilmet is. A cég produceri tevékenységet végez, megírja a pályázatokat, és felkutatja a lehetséges forrásokat a film előállításához. Amikor a megfelelő mennyiségű pénz rendelkezésre áll, megszervezi a film legyártását, kifizeti az alkotókat és közreműködőket. A kész film vetítését szervezi. Mint jogtulajdonos, az elkészült filmet – mint szellemi alkotást – készletre veheti? Milyen értéken? Mert a bekerülési érték mindig több, mint a várható bevétel. Amennyiben készletre veheti, változhat-e az értéke az évek során?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, ha a bekerülési költség mindig több, mint a várható bevétel, akkor a kft. miért foglalkozik a filmgyártással? A piacgazdasági viszonyok mellett ráfizetésből nem lehet megélni! Úgy gondoljuk, a lehetséges források felkutatásának az eredménye az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
1
2
3
5