Követelések értékvesztésének visszaírása

Kérdés: Cégünknél a vevő, az adós a vele szembeni, 2015-től kimutatott követelés eredeti értékét teljes összegében kiegyenlítette több mint két év után, amely követeléshez kapcsolódóan 2016-ban értékvesztést számoltunk el, emiatt a befolyt összeg meghaladja a követelés könyv szerinti értékét. Hogyan kell elszámolni a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételt? Tekintettel a bevételi többletre, a követelés korábban elszámolt értékvesztése visszaírható?
Részlet a válaszából: […] A választ az Szt. vonatkozó el ő írásaira hivatkozással kezdjük.Az Szt. 55. §-a (1) bekezdésének el ő írásából egyértelm ű en következik, hogy a vev ő , az adós min ő sítése alapján, a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés id ő pontjáig pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Készletek nyilvántartása értékvesztéssel csökkentve

Kérdés: Készleteink értékvesztését az alábbi módon szeretnénk nyilvántartani: 2016. 12. 31-i dátummal az eredeti beszerzési árral rendelkező cikkről átvezetjük a készletet egy másik cikkszámra, ahol már az értékcsökkentett értéken tartjuk nyilván. A 261. főkönyvről a különbözetet a 86. főkönyvre összesítve könyvelnénk. A következő évben ezen cikkek értékesítésekor az elábéra már az értékcsökkentett árat vezetnénk át. Számvitelileg helyes ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt módszer a számviteli törvény tételes előírásaival nincs összhangban. Bár biztosított a törvény szerint a készletek értékvesztése visszaírásának a lehetősége is, a bemutatott módszer mellett analitikusan is eltűnik a már elszámolt értékvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Értékvesztés visszaírása a követelés elengedésekor

Kérdés: X kft. Y kft.-nek 2010-ben szolgáltatást nyújtott bruttó 15 millió forint értékben. Mivel Y kft. a szolgáltatás ellenértékéből többszöri felszólítás ellenére 6 millió forintot 2012. 12. 31-ig nem fizetett meg, X kft. 20% értékvesztést számolt el 2012-ben, amellyel a társasági adó alapját növelte. 2013-ban X kft. és Y kft. megállapodást köt 6 millió forint behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedéséről. Y kft. nyilatkozat útján igazolja, hogy 2013-ban az eredménye e nélkül a juttatás nélkül számítva nem lesz negatív. X kft. megfelelően jár-e el akkor, ha a 2012-ben elszámolt 20%-os értékvesztést 2013-ban visszaírja, és ezzel csökkenti a társasági adó alapját, a 6 millió forint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedését rendkívüli ráfordításként számolja el, és ezzel nem növeli meg a társasági adó alapját? Kérdés az is, hogy X kft. eljárása kifogásolható-e, azaz nem ellentétes-e a Tao-tv. 3. számú melléklete 4. pontja szerinti "ésszerű gazdálkodás követelményeivel", emiatt nem kellene-e a társaságiadó-alapot 2013-ban növelni?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre egyértelmű a válasz, az Szt. szerint a korábban elszámolt értékvesztést visszaírni csak a mérleg-fordulónapi értékelés keretében lehet az adós minősítése alapján. Tekintettel azonban arra, hogy a szóban forgó követelését X kft. 2013-ban engedi el, 2013....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Részesedésre elszámolt értékvesztés

Kérdés: 2004-2005. években a részesedésre elszámolt értékvesztéssel a társaságiadó-alapot megnöveltük, így a részesedés értéke megegyezett az elszámolt értékvesztéssel. 2012. évben a társaságot a cégbíróság megszüntette. A társaságiadóalap-növelő tételként 2004-2005. években elszámolt összeggel csökkenthetjük a 2012. évi társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2004-2005-ben hatályos előírása szerint a tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztéssel csak abban az esetben kellett növelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre számolt el értékvesztést [Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem volt helyes, az értékvesztés elszámolását és a befektetés mérleg-fordulónapi értékelését nem szabad összekeverni [összevonni lehet, ha a társaság él a piaci értékelés lehetőségével, az Szt. 60. §-ának (9) bekezdésében foglaltaknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Követelés értékvesztésének visszaírása

Kérdés: Cégünk 5 M Ft összegű vevőkövetelésére a 2009. és a 2010. évben 1-1 M Ft értékvesztést számolt el. 2011-ben a vevőnk 2 M Ft-ot fizetett. Helyesen járunk-e el, ha 2011-ben 2 M Ft értékvesztést visszaírunk, majd a maradék 3 M Ft követelésünket újraértékelve, újabb értékvesztést számolunk el?
Részlet a válaszából: […]  Az így feltett kérdésre az a válasz, hogy nem járnak elhelyesen! Az, hogy a vevő fizetett, nem jogcím a korábban elszámoltértékvesztés visszaírására. Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése alapján az üzleti évmérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Értékvesztéssel csökkentett követelés elengedése

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-én fennálló kölcsönkövetelése 41,2 millió forint, a felszámított kamatkövetelés 11,8 millió Ft. A kölcsönkövetelés teljes összegét 2009-ben értékvesztésként elszámoltuk. A kamatkövetelést 2009-ben és 2010-ben egyéb bevételként, majd teljes összegben értékvesztésként mutattuk ki. Az így elszámolt értékvesztés összegével a társaságiadó-alapot növeltük. 2010-től az értékvesztésként elszámolt összeg 20%-ával a társasági adó alapját csökkentettük. A kft.-nek 2011-ben szándékában áll elengedni a már teljes összegben értékvesztésként elszámolt kölcsön- és kamatkövetelését. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteség – esetünkben – nem növeli a társasági adó alapját. A problémát az okozza, hogy a 2011-ben elengedett követelést ráfordításként kellene elszámolni, de már 2009-ben a kölcsön és a kamat miatti követelésnél az értékvesztést is ráfordításként számoltuk el. A kérdező az így felvetett probléma feloldására különböző megoldásokat vet fel, és kérdezi, hogy helyes-e az álláspontja?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a kérdésben felvetett variációkegyike sem jó megoldás, mivel maga a kiindulási pont (a probléma!) a hibás!Ha a kft. mind a kölcsönkövetelése, mind a kamatköveteléseteljes összegére már 2009-ben, illetve 2010-ben értékvesztést számolt el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés valójában a választ istartalmazza, azt kell visszaigazolni, illetve kiegészíteni néhány olyannal, amia kérdező figyelmét elkerülte. A válasz elejére kívánkozik egy megjegyzés: nemkellően megalapozott döntésnek (a hitelből történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Növendék állatok értékvesztésének visszaírása

Kérdés: A készletek között nyilvántartott növendék állatokra elszámolt értékvesztést milyen esetben lehet visszaírni? Ha értékvesztést számoltam el 2008. évben, és 2009-ben értékesítettem a növendék állatot, akkor az értékvesztést vissza kell írni, vagy ki lehet vezetni? Az értékvesztés visszaírását, illetve kivezetését hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 56. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyiben akészlet (a növendék állat) piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja akönyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztéstvisszaírással csökkenteni kell. Ezen előírást abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Értékvesztés visszaírása

Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?
Részlet a válaszából: […] A kérdező aggálya nem megalapozott, a cég által folytatottelszámolási gyakorlat – ha az egyéb feltételek is teljesülnek – elfogadható, akönyvvizsgáló helyesen járt el a leírt gyakorlat minősítésekor.Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
1
2
3
5