Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást, a helyi utazási bérletet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, az Erzsébet-utalványt nem lehet egyes meghatározott juttatásként biztosítani. Ezen juttatásokat – konkrét jogszabályi előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...közé tartozónak – többek között -– a saját üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás,– a munkahelyi üzemi étkeztetés,– az Erzsébet-utalvány,– az iskolakezdési támogatás,– a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet stb.Ez a változás az Szja-tv. 2018...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az önkéntes biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, az Erzsébet-utalványt stb.) egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani.A nem pénzben adómentesen adható juttatások közül 2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Béren kívüli juttatás értelmezése

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész a törvényben rögzített feltételek mellett. Az Szja-tv. 2015. január 1-jei változása alapján, az adóévben a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely, vendéglátás, illetve szabadidő alszámlára utalt összeget figyelmen kívül hagyva, a béren kívüli juttatások éves keretösszege évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Jól értelmezzük a törvény szövegét, miszerint az iskolarendszerű képzési költség munkáltató általi átvállalása esetén a minimálbér két és félszeresét (262 500 forintot) meg nem haladó összeg minősül béren kívüli juttatásnak, de a törvényi korlát miatt csak 200 ezer forint számolható el mint béren kívüli juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...Pihenőkártya kivételével – juttatást nem biztosított. (Ha például a kérdésben említett béren kívüli juttatáson túlmenően még Erzsébet-utalványt is adott, akkor annak az éves összegét is számításba kell venni a 200 ezer forint keretösszeg-túllépés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Béren kívüli juttatás társas vállalkozásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa megbízásos jogviszonyban ügyvezető is, amelyért díjazását havonta felveszi. A Tbj-tv. alapján a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint személyesen közreműködik a cégben mint művezető. Ezért a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. Adható-e ezen tagnak kedvezményes étkezési utalvány?
Részlet a válaszából: […] ...alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató munkáltató – a munkavállalónak a munkavállaló választása szerint– Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Erzsébet-utalvány elszámolása egyéni vállalkozásnál

Kérdés: Mi az Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya helyes elszámolása egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó, mint munkáltató, a munkavállalónak juttathat:– Erzsébet-utalványt a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladóan (az adóéven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Munkahelyi étkezés átcsoportosítása

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha minden dolgozónak egyenlően ugyanazt az összeget adják. Az ilyen juttatásnak nincs köze a munkahelyi étkeztetéshez, illetőleg Erzsébet-utalvány formájában adott juttatáshoz.A munkahelyi étkeztetési juttatás a kifizetőt terhelő 30,94 százalékos közteher...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Erzsébet-utalvány több munkaviszony esetén

Kérdés:

Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?

Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.