533 talált cikk az EUR kifejezésre

Kérdés: Egy befektető nagy összegű eurót ad portfóliókezelésbe egy külföldi banknak azzal, hogy csak és kizárólag a külföldi bank alapkezelője által kezelt befektetési alapokba fektetheti a pénzt. Az alapkezelő ezért jutalékot fizet a befektetőnek, ami meg is jelenik a kivonaton. Ez a jutalék a pénzügyi műveletek bevétele vagy egyéb bevétel?

Kérdés: Ügyfelünk nagyobb devizaösszeget utal át egyik eurószámlájáról a másik banknál vezetett eurószámlájára. Jól gondoljuk, hogy ezen a tranzakción árfolyam-különbözet fog keletkezni? A kimenő összeg a választás szerinti átlagárfolyamon, a bejövő összeg pedig választott bank adott napi középárfolyama szerint kerül forintosításra. Nem választotta az MNB-árfolyamot.

Kérdés: Milyen árfolyamon kell könyvelni az olyan gazdasági eseményt, amikor a devizabank pozitív egyenlegből negatív egyenlegbe fordul egyetlenegy terheléssel? Mi a helyzet akkor, ha a bankszámlához tartozik folyószámlahitel, és ha nem tartozik? Alapesetben a választott árfolyam MNB. Amikor pozitív oldalon terhelések vannak, akkor átlagárfolyamot használunk. Számszaki példával szemléltetve: Az egyenleg 30 euró, az átlagárfolyam 370 Ft/euró. A terhelés 40 euró. A választott árfolyam 390 Ft/euró. Akkor milyen árfolyamon kell könyvelni a –40 eurót, ha van folyószámlahitel, ha nincs? Illetve, ha egy könyvelési tételben szeretném könyvelni, vagy ha kettészedve: –30 euró és –10 euró.

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat – ha olyan – megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?

Kérdés: Olvastam, hogy a vállalkozásoknak 2023. december 17-től visszaélés-bejelentő rendszert kell működtetniük. Mit jelent ez a rendszer, és kire vonatkozik ez a kötelezettség?

Kérdés: Az egyik vállalkozás ügyvezetője december végén úgy vett eurót, hogy azt február végén előre meghatározott árfolyamon eladja a banknak. Van-e teendő ezzel a devizakészlettel? Át kell-e értékelni a 2023. december 29-i árfolyamra?

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.

Kérdés: A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-ével történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?

Kérdés: A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Kérdés: A forintról euróra való áttéréskor a számviteli politikában mit kell módosítani? Illetve pl. a kis értékű tárgyi eszközök értékhatárát az áttéréskor érvényes december 31-i árfolyammal kell meghatározni?