Találati lista:
1. cikk / 642 K+F keretében létrehozott szoftvertermék amortizációja
Kérdés: Szoftverfejlesztő cég K+F keretében létrehozott egy szoftverterméket. A költségeket aktiválta, és a közvetlen költségre jutó (arányszámmal megállapított) értékcsökkenéssel csökkentette a társaságiadó-alapot a 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján. 2025-ben jogszabályi változás következtében a megcélzott felhasználói kör gyakorlatilag megszűnt, így a fejlesztésre terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk. Ebben az esetben hogyan alakulnak a társaságiadóalap-módosító tételek? Gondolok itt arra, hogy mivel a fejlesztés költségét nem a felmerülés adóévében számolta el a társaság, hanem állományba vette, és az elszámolt értékcsökkenés összegéig csökkentette az adó alapját, így, ha most terven felüli értékcsökkenést számolunk el, akkor ez a tétel adóalap-csökkentő tétel lehet az 1. számú melléklet 10. b) pontja alapján? (Nem történik állományból kivezetés.) Milyen további feltételnek kell megfelelni, hogy a fenti elszámolás helyes legyen? Van-e olyan jogszabályi hely, amit figyelembe kell venni a fentieken túl az adóalap meghatározása során? A fejlesztést mikor lehet/kell kivezetni a könyvekből? Most még nem tennénk meg, mert a változó jogszabályi környezet akár még lehetőséget adhat későbbi felhasználásra.
2. cikk / 642 Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: A vállalkozás lakóingatlant épített, a kapcsolódó használatbavételi engedélyt megszerezte. A lakóingatlan építésének a célja: bérbeadás hosszú távra. Mostanáig azonban nem sikerült megfelelő bérlőt találni az ingatlanra. Amennyiben a lakóingatlan a következő évben (vagy években) sem lesz bérbe adva (azaz nem várható a hasznosításból bevétel), feloldható-e erre a célra a korábban képzett fejlesztési tartalék?
3. cikk / 642 Fejlesztési tartalék feloldása használt gépkocsi beszerzésekor
Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldható az egyéb járművek (14-es fkv.) közé besorolandó használt személygépjármű beszerzése után? A használt személygépjárművet az ügyvezető fogja használni céges és magáncélra egyaránt, cégautóadó megfizetésével.
4. cikk / 642 Beruházásra szánt keret elhatárolása
Kérdés: Cégünknél az adott évi beruházásra szánt keretből, az úgynevezett CAPEX-keretből a 2025. évre fennmaradt egy bizonyos összeg. Ezt az összeget szeretnénk átvinni 2026-ra, és ennek könyveléséhez szeretnék szakmai segítséget kérni. Elhatárolni nem tudom, mivel ez nem költség, hanem majd beruházás lesz, és céltartalékot sem tudok rá képezni, azt beruházásra nem lehet. Milyen egyéb lehetőségem van arra, hogy ezt az összeget jövőre át tudjam vinni?
5. cikk / 642 Villamoshálózat csatlakozási díjának amortizációja
Kérdés: Társaságunk saját vállalkozásban csarnokot épít. A villamoshálózat csatlakozási díjának a kezelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a csatlakozási díjat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként vesszük nyilvántartásba. A vagyoni értékű jog leírási kulcsa igazodik-e a csarnok leírási kulcsához? (A használat időtartama ugyanaz.)
6. cikk / 642 Fejlesztési tartalék feloldása beruházás szállítási költsége esetén
Kérdés: A Közösségből beszerzett tárgyi eszköz beruházáshoz egyedileg kapcsolódó szállítási költségét, regisztrációs adóját a tárgyi eszköz bekerülési értékében aktiváljuk. Fejlesztési tartalékot szeretnénk feloldani. A feloldást el lehet végezni a komplett bekerülési értékkel, vagy csak a tárgyi eszköz számlájának (nettó) értékével?
7. cikk / 642 Különböző szolgáltatások minősítése
Kérdés: Cégünk szerződést kötött egy vállalkozóval az alábbi tevékenységek elvégzésére:
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?
1. Egyéni coaching.
2. Egynapos team coaching.
3. Intenzív kommunikációfejlesztés tréning.
4. Vezetéselméleti és kompetenciafejlesztési folyamat (Középvezetői akadémia).
A coaching esetén a megbízó cég által meghatározott problémafókusz a téma, amelyre a megbízott cég megoldást javasol. Jól gondoljuk, hogy a megbízott által kiállított számlán szereplő fenti tételek közül az 1. és a 2. tételt cégünk az igénybe vett szolgáltatások között számolja el, míg a 3. és a 4. tételként kiszámlázott összegeket az oktatások és továbbképzések soron szerepelteti?
8. cikk / 642 Közérdekű kötelezettségvállalás játszóterek építésére
Kérdés: Egy társaság társasházat épít, és az önkormányzattal kötött településrendezési szerződésben a felek abban állapodtak meg, hogy a társaság az önkormányzat részére közérdekű kötelezettségvállalás jogcímen játszóterek fejlesztésére pénzbeli hozzájárulást fizet. A társaság könyveiben hogyan számoljuk el ezt a kifizetést? A társaságiadó-kalkuláció során kapcsolódik adóalap-korrekció a kifizetéshez?
9. cikk / 642 Lízingelt tehergépkocsira a fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: Pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsira a cég fejlesztési tartalékot kíván feloldani. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési érték szerepel. A feloldás mértéke a teljes bekerülési érték alapján számolható el, vagy pedig csak olyan összegig, amennyit a tárgyévi részletekben megfizetett? Zárt végű és nyílt végű pénzügyi lízing esetében is alkalmazható a feloldás?
10. cikk / 642 Készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót egy kft.?
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. 2023-as évi beszámolójának nettó árbevétele 1 Mrd Ft, míg 2024-ben 1,2 Mrd Ft volt. Mindkét évben az átlagos statisztikai létszám 50 fő alatt volt. Ennek a kft.-nek 70%-os tulajdonrésze van egy németországi GmbH-ban. Készíthet-e 2025-ben egyszerűsített éves beszámolót?
