662 talált cikk a fejlesztés kifejezésre

Kérdés: 2018. évben kivaalanyként nagy értékű eszközberuházást valósítottunk meg, melynek összegével – a személyi jellegű kifizetések terhére – csökkentettük adóalapunkat, tekintettel a korábbi években még ta-alanyként keletkezett, nyilvántartott veszteségünkre. A beruházást hitelből finanszíroztuk. Csökkenthettük-e a teljes vételárral az adóalapot? Amennyiben csak az adóévben törlesztett összeget vonhattuk volna le, hol találjuk az erre vonatkozó jogszabályrészletet?

Kérdés: Egy egyszemélyes társaság tulajdonos ügyvezetője fejlesztési tartalékot szeretne képezni 2020-ra. A tagi határozatot meghozhatja jogszerűen akár a beszámoló elfogadásával egyidejűleg (2021. 05. hónapban), vagy tavaly kellett volna meghoznia a döntést?

Kérdés: Társaságunk gépek beszerzésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A pályázatot 2020 novemberében lezártuk, a kiíró az elszámolást jóváhagyta. A támogatás összegét egyéb bevételként elszámoltuk, és halasztott bevételként elhatároltuk. A 2020. év zárása során a támogatási intenzitásnak megfelelő amortizációarányos részt egyéb bevételként számoltuk el. A 2021-ben kezdődő törvényességi vizsgálat megállapította, hogy a támogatás igénybevétele/felhasználása nem volt szabályos, a támogatást várhatóan vissza kell fizetnünk. Amennyiben ez a sajnálatos esemény bekövetkezik, helyesen járunk-e el, ha a következőképpen könyveljük a gazdasági eseményt? A támogatás visszafizetése: T 86 egyéb ráfordítások – K 38 pénzeszközök. A halasztott bevétel megszüntetése: T 483 halasztott bevételek – K 86 egyéb ráfordítások. A 2020. évben elszámolt, halasztott bevételből visszavezetett egyéb bevételt nem kell korrigálnunk, sem a könyvelésben, sem a társaságiadó-bevallásunkban? Véleményünk szerint a halasztott bevétel elszámolása 2020. évi esemény, a támogatás visszafizetése pedig 2021. évi gazdasági esemény. Maximum a kiegészítő mellékletben kell bemutatnunk a gazdasági esemény hatását.

Kérdés: Egy vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesül, melyet a Magyar Államkincstár folyósít részére. A vállalkozó egyéb adóalapot növelő bevételként számolja el az átutalt összeget. Helyesen jár el?

Kérdés: Fejlesztési célú támogatás során a pályázó 2020-ban megkapta a támogatás összegét mint előleget, amelyet kötelezettségként tart nyilván. Amennyiben az elszámolás az üzleti évben megtörténik (12. 31-ig), úgy az előlegről az elszámolt összeg átvezetésre kerül a bevételek közé (mivel a pénzügyi rendezés megtörtént). Ha az elszámolás az üzleti évben, a pénzügyi rendezés a mérlegkészítésig megtörténik, abban az esetben az egyéb követelésekkel szemben mutatjuk ki egyéb bevételként az elszámolt és realizált támogatási összeget 2020-ban. Mi a helyes eljárás akkor, ha az előlegként folyósított támogatás rendelkezésre áll 12. 31-ig, és az elszámolás a mérlegkészítésig megtörtént?

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben jelentős beruházásba kezdett, mintegy 320 millió Ft bekerülési értékben. A beruházás üzembe helyezésére várhatóan a 2021. évben kerülhet sor. A 2020. évi beszámoló készítése során a tulajdonosok 100 millió Ft fejlesztési tartalék képzéséről döntöttek. Felhasználható lesz-e a teljes fejlesztési tartalék összege a beruházás üzembe helyezésekor a 2021. évben, figyelembe véve, hogy a többéves beruházás számlái a teljesítésekkel arányosan az előző években folyamatosan kiegyenlítésre kerültek a fejlesztési tartalék képzését megelőzően?

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?

Kérdés: A Víziközmű Szövetség a Számviteli Levelek 438. számában a 8408. szám alatt – a fenti címen – megjelent válaszunkra tett észrevételt, szakmai véleményt. Az egyik a beszedett hozzájárulások számlázásával (pontosabban: nem számlázásával) kapcsolatos véleményünket kifogásolja, a másik észrevétel pedig a térítés nélküli átadás számlázásához kapcsolódik. Az észrevételeket alátámasztó jogszabályi hivatkozások alaposak. Ezért azokat elfogadva, indokolt, hogy a Számviteli Levelek 438. számában megjelent, hivatkozott válaszunkat korrigáljuk, helyesbítsük.

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?

Kérdés: A kft.-ből kiválik egy vagyonkezelő kft. Az átvitt eszközállomány értéke kb. 200 M Ft. A társaság kötelezettségállománya alacsony, ezért a kiválás során átvitt eszközállomány forrása jellemzően a saját tőke. A saját tőkén belül az eredménytartalék jelentős hányada fejlesztési tartalékként lekötött. Ha az átalakuláshoz forrásként a fejlesztési tartalékot veszi át a társaság, akkor a változatlan formában tovább működő, esetleg a kiválással létrejövő társaságnak keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? A kiváló társaság átvállalhatja-e a fejlesztési tartalék felhasználásával kapcsolatos kötelezettséget mint jogutód?