644 talált cikk a fejlesztés kifejezésre

Kérdés: Hol találunk arra vonatkozó iránymutatást, miszerint ha a támogatói okirat nem tartalmazza az 55/2019-es AM rendeletre való hivatkozást, akkor halasztott bevételként kell ezeket a kapott támogatásokat kezelni? A támogatói okiratunk ezt a jogszabályi hivatkozást konkrétan nem tartalmazza, de tartalmazza az alábbi szöveget: A támogatási összeg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és a magyar állam nemzeti költségvetéséből kerül finanszírozásra. Véleményünk szerint a kapott támogatási összegeket ez alapján tőketartalékban kell elszámolnunk, mivel EMVA társfinanszírozásában megvalósuló projektekről van szó, azonban más elérhető iránymutatások szerint ezeket halasztott bevételként kell kezelni.

Kérdés: Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?

Kérdés: A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Kérdés: A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Kérdés: Társaságunk többféle tevékenységet lát el: sport, rehabilitáció, korai fejlesztés, szálloda, vendéglátás. Korai Fejlesztő Központunkban dolgozó kollégák közül mindenkinek egészségügyi szolgálati szerződése van, azonban az irodán dolgozók, tekintettel arra, hogy többféle tevékenységi körhöz is tartozik a munkájuk, heti 20 órás egészségügyi és heti 20 órás sima, Mt. szerinti munkaszerződéssel rendelkeznek. Őket 2 főnek kell tekinteni? A beszámolóban az SZT. szerinti átlagos statisztikai létszámot kell szerepeltetni, amely szerint a havi átlagban legalább 60 munkaórában foglalkoztatott 1 főnek számít. A társaság teljes létszámának kb. 10%-át érinti ez a kérdés, így nagyon nem mindegy, hogy egyazon embert 1 vagy 2 főnek kell tekinteni a beszámolónkban.

Kérdés: Saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereket forgalmazunk havi, negyedéves és éves díjfizetéssel. Az ügyfél a programbérleti díj megfizetésével csak használati jogot szerez. A programok különböző regisztrációs időszakokra bérelhetők, melyek megfelelnek a díjfizetési időszakoknak. A számla mindig az időszak elején kerül kiállításra. A regisztrációs időszakot kell értelmeznem számviteli teljesítésnek? Az időszak eleje vagy vége a konkrét számviteli teljesítési nap a könyvelésben? A szerződésbe beírhatom-e, hogy a számla kelte a számviteli teljesítés, mivel akkor már rendelkezésre áll a program használata arra a negyedévre, amiről a számla szól? Ha esetleg a regisztrációs időszak 2023. július 1-től tartana 2024. június 30-ig, és a számlát július elején állítom ki, akkor is lehetne a kelte a számviteli teljesítés napja, vagy akkor már elhatárolni kell? Hogyan kell könyvelnem akkor, ha már decemberben kiállítom a következő év első negyedévéről a számlát? A könyvelés nem manuális, ezért az elhatárolás körülményes, persze ha csak az szabályos, akkor nem kérdés, de hogyan lehetne megoldani máshogy az áthúzódó időszak számlázását és könyvelését, ha a számla kelte, mint számviteli teljesítés, nem járható út? Valamint az elhatárolás a bevételre vonatkozik, de mi a helyzet a vevővel, azt mikor kell kimutatni a mérlegben mint követelést? Az Áfa-tv. szerinti teljesítésre az Áfa-tv. 58. §-a szerint járnék el.

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?

Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?

Kérdés: Segítségüket kérem az alábbiakban. A 2229 taobevallás 03-02. lap 27. sorában beírt új beruházás utáni adókedvezményt be kell-e írni a 2229 02-01. csekély összegű támogatás valamelyik sorába (vagy ez csak lehetőség)? Továbbá ezen új eszközök után, amire igénybe lesz (lett) véve az adókedvezmény, a következő években elszámolható-e az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás, mivel ez nem fejlesztésitartalék-képzés, vagy már nem (és akkor itt keletkezik-e adóalap-növelés)?

Kérdés: Fejlesztési tartalék címen lekötött összeg feloldható-e nem új tárgyi eszköz beszerzésére, ha a beruházás megfelel a számviteli törvény fogalmainak? Mennyi időn belül értékesíthető a használtan beszerzett tárgyi eszköz? (Diófelszedő gépről van szó.)