Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] 1. A családi gazdálkodó halálával biztosítási jogviszonya megsz ű nik. Az Art. a változásbejelentés szabályainál ilyen esetre nem tartalmaz ugyan külön rendelkezést, de figyelemmel arra, hogy a biztosított családi gazdálkodó esetén nem beszélhetünk olyan foglalkoztatóról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Vissza nem térítendő támogatás visszafizetése

Kérdés: Vissza nem térítendő támogatás elhatárolását a visszafizetendő rész idő előtti visszafizetésekor fel kell-e oldani?
Részlet a válaszából: […] A visszafizetett fejlesztési célra kapott támogatást az egyéb ráfordítások között kell a visszafizetéssel egyidejűleg elszámolni (T 8649 – K 384).A véglegesen fejlesztési célra kapott támogatást egyéb bevételként kell kimutatni (T 384 – K 9646), de halasztott bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Agrárfejlesztési támogatások elszámolása

Kérdés: A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni. Az FVM rendelet a beruházási támogatás fogalmának értelmezéséhez a 2007. évi XVII. törvényre hivatkozik. Az EMVA 2017-2020. támogatási időszakra vonatkozó támogatások szabályozását a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza, amely azonban nem tér ki a támogatások számviteli elszámolására. Ez azt jelenti, hogy a 2017-2020. támogatási időszakra folyósított támogatásokra az Szt. általános szabályait kell alkalmazni? A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, illetve a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van, emiatt az elszámolás mikéntje nem egyértelmű!
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatával egyetértünk.A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet is, a 2007. évi XVII. törvény is hatályban van. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet hatálya – többek között – az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások és egyéb intézkedések forrásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre – egyértelmű előírás hiányában – a következő választ tudjuk adni:A kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződés alapján történő "juttatása" az abban részesülő egyesületnél olyan árbevétel, amely nem minősül alapcél szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Fejlesztést és költséget ellentételező támogatás

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos, hogy a pályázat alapján megkötött támogatási megállapodás nem tartalmazza a támogatás összegének a megbontását fejlesztési és működési támogatásra. A projektet azonban már elfogadták, a jóváhagyott támogatást kiutalták.A projekt indulásától a projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Településüzemeltetési feladatok ellátása támogatás ellenében

Kérdés: 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-vel a tulajdonos 2016-tól a településüzemeltetési feladatok ellátására közszolgálati szerződést kötne, és az ellentételezést támogatás formájában nyújtaná. A közszolgáltatási szerződésben meghatározott feladatok ellátása mellett az önkormányzat eseti feladatokkal is megbízná a kft.-t, amely egyszerű szolgáltatásnyújtásnak minősülne, külön szerződésekkel. Az így kapott támogatás ellenértéknek minősül-e, szükséges-e a számla kibocsátása akkor, ha a feladat ellátását konkrétan, nagyon részletesen (mennyiség és egységár szerint) meghatározza az önkormányzat? Ha a támogatás nem minősülne ellenértéknek, a kft. visszaigényelheti-e teljes mértékben az e feladat ellátásával kapcsolatosan beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások áfáját?
Részlet a válaszából: […] A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv követelményéből kell kiindulni a válasznál.A kft. az önkormányzattal közszolgálati szerződést kötött a konkrét településüzemeltetési feladatok ellátására. E szerződés szerinti feladatokat a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Közjóléti létesítmények megvalósításához támogatás

Kérdés: Társaságunk az MVH-hoz az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához támogatási kérelmet nyújtott be. A támogatási kérelemnek helyt adó határozatban az indokolásban a 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet rendelkezéseire utalnak. Ebben a rendeletben a számviteli elszámolás módja nem szerepel. Mivel normatív támogatásról van szó, támogatási szerződéssel nem rendelkezünk. A tőketartalék javára kell elszámolnunk, vagy fejlesztési tartalékként, tehát halasztott bevételként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.Jelenleg ilyen jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: Az egyik cég, amelynek könyvelünk, minden évben nyújt támogatást egy kézilabdacsapatnak. A tavalyi eredménye alapján nem tudtuk érvényesíteni a teljes támogatás összegét kedvezményként. Ilyen esetben a fennmaradó támogatás összege elismert költségként maradhat a rendkívüli ráfordítások között? Adóalap-növelő tételnek számít a továbbvihető támogatás összege? (A kiegészítő támogatásról tudjuk, hogy nem számít kedvezménynek, és Tao-növelő is, azzal így is jártunk el.) A 29-es bevallás 5 lapján beállították, hogy mennyit veszünk igénybe, és mennyit viszünk tovább a következő évekre, de könyveléstechnikailag nem találtunk szakirodalmat arra vonatkozóan, hogy van-e teendő a támogatás fel nem használt részével kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) fejezete 15. pontja szerint a támogatási igazolásban feltüntetett és átutalt támogatás (kivéve a kiegészítő sportfejlesztési támogatást) nem növelő tétel, akkor sem, ha az adókedvezményt nem tudta az adózó teljes egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatása

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet előírásai szerint a szőlőszerkezet átalakítása miatt az 1. melléklet előírása szerint a szőlőültetvény kialakításához adnak támogatást. A kapott támogatást – a jövedelempótló támogatást is – a tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésünkre álló információk alapján jelenleg a következő rendelkezések alapján kell a fejlesztési célra kapott támogatást a tőketartalékba helyezni:– a szakképzési alapból kapott fejlesztési (beruházási) támogatást a 2011. évi CLV. törvény 22. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Támogatások minősítése

Kérdés: Társaságunk közvetett önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság, amelyet az önkormányzat által elvégzendő közszolgáltatási feladatok ellátására hoztak létre. Az elvégzett közszolgáltatási feladatokat a társaság szolgáltatásként számlázza. Az önkormányzat rendeletben határozza meg a közfeladatok ellátásával járó általános költségek fedezetére biztosított működési támogatások összegét. Ezek a támogatások 2014 júniusától kiegészültek: a választókerületi feladatok ellátásával (anyagjellegű ráfordítások, tárgyieszköz-beszerzések és személyi jellegű ráfordítások finanszírozásával). A támogatás felhasználása tehát széles skálán mozoghat, beleértve akár az utcabútor beszerzését, akár az adott választókerületben végzett parkosítási, zöldterület-gondozási, virágültetési, kátyúzási stb. munkálatokat is (a támogatást nyújtó működési támogatásként adja). Minősíthető-e a fenti támogatás működési támogatásnak, vagy annak jellegéből adódóan a különféle eszközbeszerzésekhez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan kapott támogatást árbevételként kell elszámolni, ebből következően áfás számlát kell kiállítani, áfát kell fizetni? Amennyiben működési támogatás, abban az esetben a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés bevezetőjében leírtakból egyértelműen következik, hogy a nonprofit gazdasági társaság olyan vállalkozási tevékenységet végez, amelynek ellenértéke – bár nem piaci értéken, de – számlázásra került. Áfa szempontjából a társaság bevételszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.
1
2
3
4
10