Hiányzó kreditpont pótlása

Kérdés: Pénzügyi és Számviteli Főiskolát végeztem 1974-ben. Könyvvizsgáló lettem 1986-ban, az elmúlt években is ezen a területen dolgoztam. Jelenleg saját cégeinket könyvelem. Regisztráltam mérlegképes könyvelőként és adószakértőként. 2023-ban 4 pontom hiányzik a kreditpontokból. Jelenlegi jogszabályok alapján van-e jogorvoslati lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] Nyomós indokkal (pl. tartós betegség, amit orvossal kell igazoltatni) van kimentési lehetőség, amihez kapcsolódó kérelem a mérlegképes és adószakértői területen is 2024. március 31-ig küldhető be a Pénzügyminisztériumba (csak a 2023. évi továbbképzés alól kérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mindösszesen egy rendelkezésében, a 3. §-ának (5) bekezdésében tesz említést a felsőoktatási intézményről. E szerint az állam által alapított vagyonkezelő által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény nem tartozik a törvény, a helyi adók hatálya alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Közhasznú civilszervezet ajándékba kapott eszköze

Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti közhasznú civilszervezet is a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Így a számviteli elszámolások során a számviteli törvény és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Iskolarendszerű képzés, kezdés 2008-ban

Kérdés: Kft. 2009. évtől a főiskola nappali tagozatán tanulót, társas vállalkozóként foglalkoztat. A vállalkozó jövedelmet nem vesz föl. A főiskolai tanulmányait 2008. év szeptemberében kezdte meg. Ez az iskolai rendszerű képzés költségtérítéses. A képzés költségeit a munkáltató (társaság) viseli. A képzés a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését célozza. Kérdésem elsődlegesen a 2010. évben kifizetett költségtérítés mint természetbeni juttatás után fizetendő adóra vonatkozik. Jelen esetben, ha az éves költségtérítés díja 500 E Ft, akkor 2010. évben 400 E Ft-ig nem kell fizetnem semmit, a 400 E Ft-ot meghaladó összeg után – 100 E Ft – pedig a kedvezményes adókulcsot kell alkalmaznom? Jól értelmezem? 2011. évben, mint béren kívüli juttatás után, ugyanezt a törvényt alkalmazhatom? A társas vállalkozónak (főiskolai hallgató), mint magánszemélynek, saját szja-bevallásában 2010. évre vonatkozóan, a költségtérítés összegéből (500 E Ft), melyet a kft. fizetett meg, kell-e adózni a 400 E Ft-ot meghaladó rész után?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi átmeneti rendelkezések alapján aziskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzésmegkezdésekor hatályos szabályok alapján kellett megítélni [az egyes adó- ésjáruléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 257....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Továbbtanulás külföldön

Kérdés: Az Szja-tv. és az Eho-tv. értelmében hogyan adózik az alábbiak szerint egyéni vállalkozásban elszámolt költség? Egy fiatal Magyarországon diplomát szerzett, de ezt követőn a Berlini Gazdasági Főiskola marketingszakára felvételt nyert iskolarendszerű képzésre, nappali tagozatos hallgatóként. Egy egyéni vállalkozó tanulmányi szerződést kötött vele, mivel a végzett tevékenysége alapján a későbbiekben szüksége lesz egy ilyen képzettségű szakemberre a nyelvtudása miatt, valamint a piackutatás céljából. Az iskola egyéves. A vállalkozó és a magánszemély a tanulmányi szerződésben megállapodtak a feltételekről (tanulás támogatása: tandíj, lakhatási hozzájárulás, ösztöndíj). A magánszemély vállalta, hogy a tanulmányok befejezése után munkaviszonyt létesít a vállalkozóval egy bizonyos időtartamra. Ez a törvényeknek megfelel, az Szja-tv. 69-71. §-aiban nem tudjuk besorolni a költségtételt. Kérdésem az, hogy ez esetben mit kell tenni, hogyan kell szabályosan elszámolni, és milyen adót és kinek kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélynek nyújtott ingyenes vagy kedvezményesoktatási szolgáltatások (nem iskolarendszerű képzés, betanítás) esetében, ha azoktatásban való részvétel a szolgáltatást nyújtó kifizető tevékenységévelösszefüggő feladat ellátásának feltételeként történik, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Költségvetési szervnél mérlegképes könyvelői képesítés

Kérdés: Az államháztartás működési rendjéről szóló Korm. rendelet alapján a gazdasági vezetőnek a költségvetési szervnél főiskolai és államháztartási szakon szerzett mérlegképes könyvelői végzettséggel kell rendelkeznie, továbbá regisztráltnak kell lennie. Kérdésem: 1992 óta dolgozom költségvetési területen, főiskolai végzettségem van, emellett regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok, vállalkozási szakon, igazolvánnyal is rendelkezem, 57 éves vagyok. Elláthatom-e továbbra is a gazdasági vezetői feladatokat, vagy el kell végeznem az államháztartási szakot?
Részlet a válaszából: […] ...és emellettlegalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie.A kérdésből nem derül ki, hogy milyen főiskolaivégzettséggel rendelkezik. Ha például a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán vagyhasonló főiskolán szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Tanulmányi szerződés alapján fizetett összeg elszámolása

Kérdés: Dolgozóink járnak egyetemre, főiskolára. A tandíjat a cég fizeti tanulmányi szerződés keretében. Visszafizetési kötelezettség terheli a dolgozót, ha a tanulmányait nem fejezi be sikeresen. Hogyan kell elszámolni? El lehet-e határolni addig, amíg befejezi, és igazolja, hogy elvégezte a félévét? Vagy a felmerüléskor költségként kell könyvelni, a visszafizetéskor pedig bevételként?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés alapján a dolgozó helyett egy-egyfélévre fizetett tandíjat a tandíj átutalásakor kell a személyi jellegű egyébkifizetések között elszámolni. Amennyiben a tanulmányi szerződés felbontásrakerül, a ténylegesen visszafizetett tandíjat az Szt. 77. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Szociális asszisztens besorolása

Kérdés: Kjt. szerint milyen besorolásban kell alkalmazni egy képesített szociális asszisztenst? Hol van ez pontosan meghatározva?
Részlet a válaszából: […] ...2. számú melléklete az ágazatspecifikus munkakörök besorolásáttartalmazza. E szerint "E" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi,főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötöttmunkaköröket, így többek között a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Beltag főiskolai képzésének költségei

Kérdés: Ingatlankezelési tevékenységgel foglalkozó betéti társaság beltagja felvételt nyert a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Karára, kereskedelmi és marketing szakra. Az iskola térítéses rendszerű, 7 féléves főiskola, közgazdász képesítést nyújt. A társaság elszámolhatja-e költségként a tandíjat és a könyvek árát? A számlák a társaság nevére szólnak.
Részlet a válaszából: […] A személyijövedelemadó-törvény 7. §-a (1) bekezdésének p)pontja szerint a jövedelem kiszámításánál a képzés költségként elszámoltértékét akkor nem kell a magánszemély bevételének tekinteni, ha a képzés akifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Képzési költség fizetése nem munkavállalónak

Kérdés: Kooperatív megállapodás alapján a kft. részt vesz egy főiskolai hallgató költségtérítéses gyakorlati képzésében. Ehhez kapcsolódóan a megállapodásban a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy anyagilag is támogatja a hallgató képzését. Az erről kiállított számla és a megállapodás alapján mi a követendő elszámolási mód? Természetbeni juttatás, vagy más megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A 2004-től új elem a kifizetővel munkaviszonyban nem lévő vagy nem személyesen közreműködő tag magánszemélyek esetében, hogy az iskolai rendszerű képzés költségének átvállalása nem mentes a közterhek alól. (Iskolai rendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
1
2