167 talált cikk a földterület kifejezésre

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola, óvoda állami támogatást és működési támogatást kap a működéséhez. Ezek az összegek a fenntartó bankszámlájára érkeznek meg. Az állami támogatást a fenntartó egy napon belül át is utalja az intézménynek, az érkezett működési támogatás utalása az adott hónapon belül történik meg. Az év végén a működési kiegészítő támogatás összegét (ami egy nagyobb összeg) is a fenntartó bankszámlájára utalják. A 2025. évi kiegészítő működési támogatásból beruházást szeretne a fenntartó és az intézmény is, 2 db könnyűszerkezetes tanterem építését a meglévő mellé, férőhelybővítés miatt. A beruházást ki valósíthatja meg? A fenntartó vagy az intézmény? A kiegészítő támogatás teljes összegét átadja az intézménynek a fenntartó? (A földterület, az udvar és a rajta lévő, meglévő épület a fenntartó egyház tulajdonában van.)

Kérdés: Az általam könyvelt cég (a beruházó) hamarosan befejezi egy társasház megépítését. A telek, amelyre a társasház épült, még a beruházás megkezdésekor került a beruházó tulajdonába. A kivitelezés eredményeként a társasház 20 lakásból és 20 parkolóból áll. Ebből a beruházó 10 lakást és 10 tárolót el fog adni, a többit megtartja, bérbeadás útján tervezi hasznosítani. Az önköltség-kalkuláció elkészült. Ehhez kapcsolódóan merült fel néhány kérdés. Az önköltség-kalkuláció eredményeképpen meghatározásra került a lakások és a parkolók önköltsége, amely alapján a beruházó a saját tulajdonában maradó lakásokat és parkolókat aktiválni fogja. Nem egyértelmű, hogy ebben az esetben a telek értéke a bekerülési érték részét képezi-e, vagy azt elkülönítetten kell kezelni. Ugyanez a kérdés felmerült a lakást és parkolót vásárló társaságok részéről is. Véleményünk szerint a vásárló cég oldaláról nincs szükség a megbontásra.

Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?

Kérdés: Ügyfelem székhelyén, amely bérelt ingatlanon van, szeretne fát ültetni. Ez beruházás, vagy költségként lehet elszámolni? Beruházás esetén mikor lehet aktiválni, milyen leírási kulccsal és milyen maradványértékkel kell számolni? Igaz az, hogy csak 4-5 év múlva lehet aktiválni, amikor a lombkorona megerősödött?

Kérdés: Az Európai Bizottság két új, 2024. január elsején hatályba lépő de minimis rendelete értelmében a közúti árufuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt tehergépjármű vásárlása esetén? A korábbi rendelet ezt kifejezetten tiltotta, az újban nem találtam erre vonatkozó kikötést.

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző társaság a saját tulajdonában lévő építési telekre több lakásból álló ingatlan építését végzi. A vevőkkel adásvételi szerződést köt, amelyben abban állapodnak meg a felek, hogy a lakások vételárát több részletben fizetik meg. Megfelelő-e az a megoldás, hogy részszámlákat állítanak ki, amelyeket árbevételként számolnak el, majd a lakás átadásakor végszámla készül, szintén árbevétel elszámolásával? A szerződéstől az átadásig több év telik el.

Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelyet „A” kft., illetve „B” kft. 50-50%-os tulajdoni hányadban vásárolt meg. Adásvételkor egy külön szerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban található ingóságok is 50-50%-ban képezik a cégek vagyonát. Az ingóságok egy listában tételesen levezetésre kerültek. Jelenlegi tervek szerint az „A” kft. fogja az ingatlant üzemeltetni, illetve használni is. A jövőben pedig felmerülhet, hogy az ingatlant egy harmadik fél részére adják bérbe. Hogyan szükséges az ingatlant, illetve a különböző ingóságokat egy-egy cég könyveiben szerepeltetni? Az egyes ingó tárgyak a vételár 50%-ával kerüljenek aktiválásra, majd annak megfelelően értékcsökkenésre mindkét cégben? Ha csak az „A” kft. fogja használni az ingatlant, úgy a „B” kft. a saját ingatlanrészét bérbe adja az „A” kft. részére? Hogyan szükséges számlázni azt az esetet, amikor egy harmadik fél részére kerül bérbeadásra az ingatlan? Elfogadható-e az, hogy a bérleti díjat 50-50%-ban számlázza ki a két cég a harmadik félnek?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a termőföld vásárlását? Vásárlás a fiatal gazda támogatásból történt.

Kérdés: Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?