Társasági formában működő járóbeteg-szakellátás továbbműködése költségvetési szervként

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-a (1) bekezdésének értelmében a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (7) bekezdésének az előírása szerint a társaság tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat.
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 11/B. § (7) bekezdésében az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleti hivatkozás a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet alkalmazását jelenti.A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Termőföldvásárlás támogatásból

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a termőföld vásárlását? Vásárlás a fiatal gazda támogatásból történt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, mivel a fiatal gazda lehet egyéni vállalkozó is, meg gazdasági társaság is. Tekintettel arra, hogy könyvelésre kérdez, a számviteli előírások alapján a társaságokra vonatkozó előírások szerint válaszolunk.A termőföld is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Kiválással létrejött társaság előző évi adatai

Kérdés: Egy társaság 2023. év közben kiválással jött létre. A 2023. év beszámolójában kell-e előző évi adatot szerepeltetni? Ha igen, akkor melyik adatot? Jól gondolom-e, hogy ha a válasz igen, akkor az a mérlegben a nyitással egyező lesz, és az eredménykimutatás nem tartalmaz adatot?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jól gondolja!Az Szt. 141. §-ának (3a) bekezdése szerint: "Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve a beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaságot) könyvviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonkezelésbe adásnál az anyavállalat értelmezése

Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továb­biakban: számviteli törvény) 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának az előírása alapján anyavállalatnak az a vállalkozó minősül, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Felügyelőbizottsági tagok, választott tisztségviselők díjazása

Kérdés: Társaságunk felügyelőbizottsági tagjainak a taggyűlés díjazást szavazott meg, mely díjazás adóköteles (a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelem). Megbízási szerződés készült a díjazásra. A 1202-es (megbízási jogviszony), vagy a 1210-es (választott tisztségviselő) kód alatt kell bejelenteni? Hogyan kell értelmezni a törvényt? Ha megbízási szerződés készül, akkor annak megfelelően járjunk el, ha nem készül, akkor tiszteletdíj? A megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelem, a tiszteletdíj pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint minden, ami nem tartozik a nem önálló tevékenységből származó kategóriába, az önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő felügyelőbizottsági tagok – akik választott tisztségviselők – biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell elbírálni. A Tbj-tv. 6. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a gazdasági társaság társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Társult vállalkozás a kiegészítő mellékletben

Kérdés: A számviteli törvény 89. § (1) bekezdés c) pontjának előírása szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét. A társult vállalkozás fogalma szerint a leányvállalat is társult vállalkozás, de akár egy 25%-os részesedésű cég is lehet, ahol a menedzsment nem ad előre adatokat, vagy egyáltalán nem ad adatokat. Hogyan mutathatja be egy társult vállalkozás egy másik társult vállalkozás adatait, ha azt meg se ismerheti? Melyik üzleti év saját tőkéjét kell bemutatni? A jegyzett tőke melyik időpontbeli összegét kell feltüntetni? Mi az adózott eredmény kapcsán a "legutolsó üzleti év"? Mit kell a "tartalékai" kifejezés alatt érteni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 4. pontja határozza meg a társult vállalkozás fogalmát. E fogalom szerint társult vállalkozás az a – konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségek megtérítése

Kérdés: Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetői tevékenység ellátása érdekében a saját személygépkocsi használatára tekintettel fizetett költségtérítés kiküldetési rendelvénnyel vagy útnyilvántartással történő elszámolása közötti döntés a jogszabályi feltételeknek való megfelelés részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati támogatásból óvodafűtés korszerűsítése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság. Önkormányzati támogatásból elvégeztük a helyi óvoda fűtés-korszerűsítését. Milyen számviteli elszámolás mellett tudom ezt az önkormányzat részére átadni?
Részlet a válaszából: […] A fűtés-korszerűsítés lehet beruházás is, felújítás is, karbantartás is. Ezt a minősítést az átadás előtt kell elvégezni, és az önkormányzattal írásban közölni.A nonprofit gazdasági társaság a helyi óvoda (ami nincs a tulajdonában) fűtés-korszerűsítését végezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
Kapcsolódó címke:

Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] A Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Követelésre 100%-ban értékvesztés, adóalap-csökkentés

Kérdés: Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021–2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?
Részlet a válaszából: […] Ha alá lehet támasztani, hogy a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:
1
5
6
7
70