687 talált cikk a gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Egy gazdasági társaság a munkavállalói részére cafeteriajuttatást ad, amely juttatás keretében a munkavállalók választhatnak olyan elemek közül, amelyek elszámolhatóságát a munkavállaló nevére és címére szóló számla ellenében térítik meg. Arra szeretnék választ kapni, hogy azon számla, amelynek a dátuma 2024. évi, elszámolható-e a 2025. évi cafeteriakeret terhére, vagy a számlának már mindenképp 2025. évinek kell lennie? Melyik év terhére lehet elszámolni azt a számlát, amely dátuma 2024, de 2025-ben megrendezendő eseményre szóló belépőt tartalmaz?

Kérdés: Amennyiben a társaság a pótbefizetést részletekben rendelte el (havonta fizetnek a tagok X összeget), akkor hogyan kell könyvelni? Mindenhol úgy olvasom, hogy csak a tényleges befizetés mehet a lekötött tartalékra (T 38 – K 414). A be nem fizetett, de megszavazott összeg pedig T 413 – K 414-re. De akkor még akár évekig sem áll helyre a negatív saját tőke. A társaság nem folytat tevékenységet, de van hiteltörlesztése, és ezzel a részletekben történő befizetéssel tudja azt teljesíteni. Hogyan tudjuk bizonyítani a cégbíró felhívására, hogy a tagok rendezik a saját tőkét, ha a határozatban szereplő pótbefizetésből csak a tényleges befizetés jelenik meg a lekötött tartalékon? A megszavazott, de meg nem fizetett összeg előírása: T 413 – K 414, viszont nem hat a saját tőkére.

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság sportpálya működtetésére szerződést kötött a tulajdonossal. A megállapodás szerint a működtetőt terhelik a működési költségek (közüzemi díjak, takarítás stb.), és megilletik a működtető bevételei (ingatlan bérbeadása, terembérlet, azaz a működésből származó bevételek). Amennyiben az adott időszakban az elszámolt költségek meghaladják a bevétel összegét, a különbözetet a tulajdonos működési támogatás formájában köteles megtéríteni a működtető felé.
– Helyes-e, ha működtetési támogatásként kapja meg a különbözetet, és nem üzemeltetési díjként számlázza a társaság? A társaság áfakörös, az ingatlan-bérbeadásnál nem jelentkezett be áfakörbe. Így az üzemeltetési díjra áfát kell felszámítani.
– Amennyiben szolgáltatást számláz, akkor árréssel köteles-e számlázni, mivel nonprofit társaság?
– A sportpálya működtetéséhez felmerült költségek számláinak előzetesen felszámított áfáját arányosíthatom-e a mentes és az áfás bevétel arányában?

Kérdés: Kettő, belföldön bejegyzett társaság tulajdonosai a társaságok egyesülését határozták el. Az egyesülés formája beolvadás. A jogutód kft. jegyzett tőkéjét a jogelődök jegyzett tőkéjének együttes összegében állapítják meg. A beolvadás előtti részesedésre jutó saját tőke összege:
– a beolvadó kft.-nél: „A” tulajdonos: 2000 E Ft, 25% 40.000 E Ft;
– „B” tulajdonos: 6000 E Ft, 75% 120.000 E Ft;
– az átvevő kft.-nél: „C” tulajdonos: 1000 E Ft, 33% 1100 E Ft;
– „D” tulajdonos: 2000 E Ft, 67% 2200 E Ft.
A tulajdonosok a jogutód kft. jegyzett tőkéjéből való részesedésüket, a jogelődök saját tőkéjéből való részesedésüket a jogelődök saját tőkéjéből rájuk jutó saját tőke arányának megfelelően határozzák meg. Döntésüket az átalakulási szerződésben rögzítik. Helyes-e az eljárás, vagy van-e egyéb törvényi szabályozás, amit a döntés során figyelembe kell venni? A jogutód kft. részesedésére jutó saját tőke és aránya a jegyzett tőkéből: „A” tulajdonos 40.000 E Ft, 24,49% 2694 E Ft; „B” tulajdonos 120.000 E Ft, 73,5% 8083 E Ft: „C” tulajdonos 1100 E Ft, 0,7% 74 E Ft; „D” tulajdonos 2200 E Ft, 1,3% 148 E Ft; összesen 163.300 E Ft, 11.000 E Ft.

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság tulajdonosa részére az előírt osztalék kifizetése során adminisztrációs tévedésből osztaléktúlfizetés történt, amelyet a társaság a mérlegben a tulajdonossal szembeni követelésként tart nyilván. A társaság tulajdonosa váratlanul elhalálozott, ezért az eljáró közjegyző a hagyatéki leltárba az örökösök társasággal szembeni tartozásaként (kötelezettségként) nyilvántartásba vette a társaság osztaléktúlfizetésből származó követelését. Megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, ha a társaság az örökösökkel szembeni osztaléktúlfizetésből származó követelése után MNB+5%-os mértékű kamatkövetelést ír elő? E megoldásnál aggályos, hogy a közjegyző a kamatkövetelést nem vette nyilvántartásba, ezért a kamat értéke nem tekinthető az örökösök részéről elismert követelésnek, így annak adósságrendezési eljárás keretében történő behajtása is bizonytalan. Helyes-e az a megközelítés az örökösök relációjában az Szja-tv. 72. §-a alapján, hogy az osztaléktúlfizetésből származó követelésre felszámítandó kamatot kamatkedvezményből származó jövedelemnek tekintik, és az örökösök által történő visszafizetés időpontjáig adóztatják? E megoldásnál azt tartjuk aggályosnak, hogy az örökösök ténylegesen nem vették át a pénzeszközt.

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-a (1) bekezdésének értelmében a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. A 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (7) bekezdésének az előírása szerint a társaság tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt. 178. § (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést, értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást, közvetített szolgáltatást nem tartalmazhat.
1. A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott bevételeket, melyek az EU-s fejlesztési támogatások még értékcsökkentési leírással el nem számolt része, szintén meg kell szüntetni?
2. Amennyiben egyéb bevételként elszámolásra kerül a visszaírás, ez társaságiadó-alapot képez-e, vagy mentességet élvez valamilyen jogcímen?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a termőföld vásárlását? Vásárlás a fiatal gazda támogatásból történt.

Kérdés: Egy társaság 2023. év közben kiválással jött létre. A 2023. év beszámolójában kell-e előző évi adatot szerepeltetni? Ha igen, akkor melyik adatot? Jól gondolom-e, hogy ha a válasz igen, akkor az a mérlegben a nyitással egyező lesz, és az eredménykimutatás nem tartalmaz adatot?

Kérdés: Szakmai értelmezést kérnék arra vonatkozóan, hogy ha egy magánszemély vagyonrendelőként 100%-os kft.-üzletrészét bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján egy vagyonkezelő társaság kezelésébe adja, értelmezhető-e a számviteli törvény alapján az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolata a vagyonkezelő társaság vagy a kezelt vagyon (mint vállalkozás) és vagyonkezelésbe adott 100%-os üzletrészű kft. között?

Kérdés: Társaságunk felügyelőbizottsági tagjainak a taggyűlés díjazást szavazott meg, mely díjazás adóköteles (a minimálbér 30%-át meghaladó jövedelem). Megbízási szerződés készült a díjazásra. A 1202-es (megbízási jogviszony), vagy a 1210-es (választott tisztségviselő) kód alatt kell bejelenteni? Hogyan kell értelmezni a törvényt? Ha megbízási szerződés készül, akkor annak megfelelően járjunk el, ha nem készül, akkor tiszteletdíj? A megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelem, a tiszteletdíj pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelem, valamint minden, ami nem tartozik a nem önálló tevékenységből származó kategóriába, az önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.