1031 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Adott egy "A" Kft. ahol egy magánszemély 35%-ban tulajdonos (ő az ügyvezető), 27,5%-ban egy francia társaság, 37,5%-ban pedig egy német társaság. Az "A" Kft.-ben ügyvezető magánszemély tag létrehoz egy másik "B" Kft.-t, amelyben egyedüli tulajdonos ő lesz, azaz 100%-ban. Viszont ebben az új kft.-ben nem ő lenne az ügyvezető. Akét cég üzleti kapcsolatban lenne, sőt az "A" Kft.-től bérelné az új "B" Kft. a tevékenység végzéséhez a telephelye egy részét. Fennáll ekkor a két cég között a kapcsolt vállalkozás (kapcsolt partnervállalkozás, kapcsolódó vállalkozás)?

Kérdés: A társaság Széchenyi Turisztikai Kártyát igényelt és kapott. A bankkivonaton minden negyedévben elszámolják a hitelkamatot, amelyet azonnal vissza is töltenek, mivel hitelkamatot nem kell fizetni, a konstrukció támogatásként adja. Jól gondolom, hogy a bankkivonat alapján a hitelkamatot el kell számolni a 87-es főkönyvön pénzügyi ráfordításként, míg a kapott támogatást a 96-os főkönyvön egyéb bevételként szükséges elszámolni?

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.

Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?

Kérdés: A társaság saját gépkocsijához kisebb alkatrészeket rendel utánvétes kiszállítással. A bejövő számlán külön tételként szerepel az alkatrész, a szállítás és az utánvét díja. Az alkatrészt nem veszi készletre, az elszámolás egyből az 5-ös költségek közé kerül. Hogyan kell a fenti tételeket helyesen könyvelni, különös tekintettel az áfára?

Kérdés: Egyéni vállalkozásnál tenyészállatként számlával beszerzett ló vásárlása esetén van-e lehetőség a vásárlás évében egy összegben költségként/egyösszegű értékcsökkenésként elszámolni a ló beszerzési értékét, ha az magasabb, mint 200 E Ft? Kérem, részletezzék, hogy milyen értékcsökkenéssel lehet számolni a lovakra, ha egyedi módon vannak nyilvántartva.

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó társaság almozásra tarlóról szalmát vásárol. A telephelyre szállítás saját gépjárművel, saját alkalmazottal történik. A beszállítást megelőzően gépet bérel a bálázáshoz, amit szintén saját alkalmazottak végeznek. A bálázógép üzemeltetéséhez az üzemanyagot saját kútjából tankolja. Az alomról a cég folyamatos készletnyilvántartást vezet. A bálázási költségeket, különösen a személyi jellegű költségeket hogyan kell elszámolni? Az alomszalma más esetben bálázottan vásárolva, anyagként kerül kimutatásra, és a raktárba történő beszállításra kifizetett idegen fuvarköltség a bekerülési érték részét képezi. Így saját termelésű készletté válik, vagy a költségek egyszerűen a felmerüléskor elszámolandók?

Kérdés: Tőkekivonással történő tőkecsökkentés miatt a tulajdonosok felé keletkezett kötelezettséget mikor kell kifizetni? Melyik jogszabály írja elő, hogy a taggyűlési jegyzőkönyvben meg kell határozni a kifizetés legkésőbbi időpontját? Ha kötelező a kifizetés időpontját meghatározni, akkor lehet 5 év is? (A társaságban egy ingatlan van. Az ingatlanra a vevő opciót kért, 4 hónapot.) Ha a vevő eláll a vételtől, akkor új vevőt kell találni. Az osztrák tulajdonos azonnal szeretné a befektetett pénzét megkapni. Így fontos, hogy a tőkecsökkentés a cégbíróságon bejegyzésre kerüljön. Az ingatlan eladása után a céget felszámolják.

Kérdés: "X" kft. és a felszámolás alatt álló "Y" kft. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok. "X" kft. az "Y" kft. egyedüli tagja. "X" kft. a felszámolási eljárás során "Y" kft. "fa" rendelkezésére bocsátotta a szükséges pénzeszközt, amellyel "Y" kft. "fa" felszámolója valamennyi hitelezőt ki tudott elégíteni, tehát tartozás nem maradt. A felszámolási eljárás befejezésekor "Y" kft. "fa" egyetlen vagyontárgya egy muzeális jellegű személygépkocsi, amelyet 2006. évben vásárolt. A vásárláskor az eladó áfát hárított át a vevőre. 2021 júliusában a törvényszék a felszámolási eljárást befejezte, és az adós "Y" kft.-t jogutód nélkül megszüntette, egyben úgy rendelkezett, hogy a muzeális jellegű személygépkocsi tulajdonjoga "X" kft.-t illeti meg. Ennek alapján a felszámoló a muzeális jellegű személygépkocsit "X" kft. birtokába és tulajdonába adta. "X" kft. a muzeális jellegű személygépkocsit még 2021. évben továbbértékesíti. Kell-e "X" kft.-nek a továbbértékesítéskor áfát felszámítania? Áfás vagy áfa nélküli számlát kell kiállítania?

Kérdés: Társaságunk állami tulajdonú műemlék jellegű épületek felújítását végzi, amelyhez terveket rendel meg. A vételár ezeknek a terveknek a felhasználási jogát is tartalmazza. Hogyan kezelendő a felhasználási jog ellenértéke: ingatlanérték-növelő tételként, vagyoni értékű jogként, esetleg ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként? Ez a kérdés társaságunk esetében azért is lényeges, mert a 2018. évi 134. törvény az állami tulajdonú ingatlanok esetében a szerzői jogok, illetve felhasználási jogok tekintetében is kimondja az állami tulajdonba kerülést. Ha társaságunk nem kezeli külön számviteli szempontból a felhasználási jogot (szerzői jogot), akkor milyen módon tudjuk kezelni annak átadását az állam, illetve a tulajdonosi joggyakorló részére? Véleményünk szerint tehát a felhasználási jog külön vagyoni értékű jogként kezelendő a számviteli nyilvántartásban is, hiszen ez egy forgalmi értékkel rendelkező, átruházható vagyoni értékű jognak minősül, amivel ráadásul el is kell számolnunk. Hangsúlyozom, hogy nem felhasználási díjat fizetünk a felhasználási jog jogosultjának, hanem mi leszünk a felhasználási jog jogosultjai. És véleményem szerint – mint ilyet – a számvitelben, illetve a könyvelésben is le kell követni, vagyis külön nyilvántartásba kell venni vagyoni értékű jogként (szellemi termék felhasználási joga). A kérdés még az, hogy – mivel ingatlanhoz kapcsolódó tervről beszélünk – melyik csoportban kell kimutatni: az ingatlanok között, vagy az immateriális javak között?