Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás

Kérdés: Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.
Részlet a válaszából: […] ...(Amennyiben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét, akkor nem béren kívüli juttatás lesz, hanem az egyes meghatározott juttatások közé tartozó juttatás, amelynek az adóalapja, a személyi jövedelem­adója megegyezik a béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás a GYES és GYED alatt

Kérdés: A Számviteli Levelek 333. számában a 6790. számú kérdésre adott válaszunkhoz kapcsolódóan a kérdező megküldte a NAV eredeti – általunk is hivatkozott kérdésére adott, időközben megérkezett – válaszlevelét. A válaszlevél szerint a szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentése kizárólag a foglalkoztatás első két évében lehetséges.
Részlet a válaszából: […] A NAV válaszlevelének birtokában valóban nem pontos a válaszunk, a válasznál nem vettük figyelembe az Szht. 4. §-a (1a) bekezdésének – a kérdéshez kapcsolódó – rendelkezését, amely szerint a szakképzési hozzájárulás alapját csak azon években lehet csökkenteni, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címkék:    

Üzemeltető vagy a bérlő a reklámadó alanya

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...egy tárgy reklámozását rendeli meg a közzétevőtől. Utóbbit támasztja alá a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) 3. §-ának d) pontja is, mely az Rtv. 1. §-ának 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címke:

Saját reklámfilmek bemutatása különböző fórumokon

Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?
Részlet a válaszából: […] ...pontjában meghatározott "reklám közzététele" fogalom kapcsán utal a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Reklámtv.) rögzített "közzététel" definíciójára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó települési adója

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...végző mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó, akinek e tevékenységből származó bevétele a 600 000 forintot – ideértve az egyes kapott állami támogatásokat is – adóéven belül meghaladja, s így a Htv. alkalmazásában vállalkozónak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: Sportegyesület társasági adó támogatásban részesült, melynek elszámolását az MLSZ felé nyújtja be. Az elszámolásban a felhasználást igazoló számlákból csak a kifizetetteket veheti figyelembe. Az elszámolás nem a naptári év szerint történik. A főkönyvi könyvelésben a költségeket felmerülésükkor könyveljük, így azokat a tételeket, melyek bekerülnek majd az elszámolásba, már felhasznált támogatásként mutatjuk ki. Év végén a még fel nem használt támogatást elhatároljuk, ez azonban nem egyezik meg a tao MLSZ felé történő elszámolásával. Hogyan kell a főkönyvi könyvelést és az elszámolást összhangba hozni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéshez kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy a sportegyesület is csak akkor számolhatja el a kapott támogatást egyéb bevételként, ha a jóváhagyott támogatást pénzügyileg rendezték, és a támogatott tevékenység költségei ténylegesen felmerültek. A megkapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Beruházási adóalap-kedvezmény

Kérdés: Középvállalkozású kft. egyes új tárgyi eszközeire 2014-ben 50-70%-os támogatást kapott. A 2014-ben beszerzett új tárgyi eszközök saját részére (a támogatáson felüli részre) igénybe vehető volt-e 2014-ben az adóalap-csökkentés? A beruházási adóalap-csökkentés esetén a következő években az értékcsökkenéssel az adóalap növelendő, a csökkentés pedig "0".
Részlet a válaszából: […] Az adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján akkor vehető igénybe, ha a levont összeg támogatástartalma (ami a rá jutó adóval azonos) és a közvetlen támogatás együttes összegének az adott eszköz bekerülési értékéhez viszonyított aránya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek költségeit – az üdülő tényleges használata hiányában – a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell – egyes meghatározott juttatásként – elszámolni, az előzetesen felszámított áfa nem vonható le.Az üdülő mobil bútorai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Lovaspálya besorolása

Kérdés: Lovaspálya és lójártató építmény tárgyi eszközök közötti besorolásával, illetve értékcsökkenésével kapcsolatos a kérdésünk. Minek minősül a lovaspálya a számviteli törvény szerint, lehet-e rá értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, hány százalékot? Útburkolata, makadámburkolata, alapcsövezése van a pályának, a tulajdonos egyben szeretné aktiválni a lovaspályát. Ez ilyen formában lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...kell különíteni. De el kell különíteni a földben lévő, önálló funkciót ellátó egyéb építményeket is. Az elkülönítésnél az egyes eszközök minőségére, minősítésére is tekintettel kell lenni.A lovaspálya "alatti" földterületet, telket – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás a GYES és a GYED alatt

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a szakképzési hozzájárulást a GYES és a GYED folyósítása alatti vagy utáni foglalkoztatás két évének lejárata után a harmadik évben 100 ezer forintig, ahol a szociális hozzájárulási adó kedvezménye 14,5%?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6822-es válaszunkat is!A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 4. §-a rendelkezik a szakképzési hozzájárulás alapjának megállapításáról és mértékéről. A 4. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
57
58
59
130