Találati lista:
81. cikk / 319 Előleg figyelembevétele bevételként
Kérdés: 2018. évben vissza nem térítendő támogatást nyert a cég (GINOP) pályázat keretében vállalati komplex infokommunikációs fejlesztésre. A társaság 2018-ban támogatási előleget kapott, amit az elszámolásig a kötelezettségek között szerepeltet. 2020-ban a mérlegkészítésig benyújtásra és jóváhagyásra is került az elszámolás az első időközi kifizetési kérelemre, annak egy részét az előleg terhére számolták el, a másik részét kiutalták. A támogatási előleget 2020-ban az első időközi kifizetés jóváhagyásának napjával átvezethetem az egyéb bevételek közé? Azzal tisztában vagyok, hogy ha a fejlesztésre kapott támogatás a mérlegfordulónapig nem folyt be, akkor az nem szerepelhet az előző év beszámolójában. A fejlesztésre kapott támogatási előleg kapcsán nem tudom eldönteni, hogy melyik üzleti év (2019 vagy 2020) beszámolójában kell egyéb bevételként, majd halasztott bevételként könyvelni az előleget, amennyiben a mérlegkészítésig jóváhagyták?
82. cikk / 319 Közösen nyert pályázat nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat és egy köztulajdonban álló kft. közösen nyert pályázati támogatást. A kft. támogatást nyert egy épület vásárlására, az önkormányzat pedig ugyanezen épület felújítására. A járulékos költségeket (projektmenedzsment, műszaki ellenőrzés, nyilvánosság biztosítása) szintén a kft. finanszírozza. Hogyan szerepeltetik ezeket az egyes szereplők a könyveikben? Egy másik pályázati támogatási szerződésben a kft. telekvásárlásra kap támogatást, viszont az önkormányzat az építmény építésére. A kft. kapja a támogatást a projektmenedzsmenti feladatokra, a műszaki ellenőrzésre, a közbeszerzésre és a nyilvánosság biztosítására. Ebben az esetben a kft. könyveiben fog szerepelni a telek, az épület, de hogyan könyveljük a kft.-nél a járulékos költségeket?
83. cikk / 319 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése
Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
84. cikk / 319 Önerő figyelembevétele a támogatásnál
Kérdés: Ügyfelünk konzorciumban vesz részt a pályázati támogatásban megvalósított projektben. A konzorciumvezető szerint a támogatás halasztott önerővel kerül elszámolásra. A támogatási szerződés szerint a projekttámogatás intenzitása 60%. A pályázati útmutató szerint a halasztott önerő esetén a kedvezményezett legkésőbb az első fizetési igénylés benyújtásáig – nyilatkozata alapján –, a megítélt támogatás 90%-áig az elszámolni kívánt költségeket teljes egészében lehívhatja. A lehívás teljesítésének kifizetését követően fennmaradó támogatást a záró kifizetési igénylés keretében a felmerült összes költség elszámolásra történő benyújtásával igényelheti. A beadott első időszakos kifizetési kérelemben a támogatás összege a támogatásban jóváhagyott, elszámolható költségek 100%-ában került jóváhagyásra. Ügyfelünknél a megkapott előleg összegét kötelezettségként, a jóváhagyott támogatás teljes összegét egyéb bevételként könyveltük. Önerő kimutatása nem történt. Partnerünk a megkapott előleg összegét halasztott bevételként könyvelte. A benyújtott fizetési kérelemben jóváhagyott költségek a halasztott önerő 100%-ában kerültek jóváhagyásra, de ettől eltérően a felmerült költségek támogatási intenzitás szerinti 60%-át könyvelték egyéb bevételként a halasztott bevétellel szemben. Így a tárgyidőszakban érvényesítették az önerőt, függetlenül attól, hogy a pályázati elszámolás a halasztott önerő szerint került jóváhagyásra. Melyik elszámolási mód a helyes?
85. cikk / 319 Végzés részletfizetési megkötéssel
Kérdés: Újabban nemcsak (előlegfizetéses és előlegfizetés megkötés nélküli) határozatot ad ki az Államkincstár, hanem végzést is. Azt is kétféle verzióban: előlegmegkötéssel (ez egyértelmű kötelezettség) és részletfizetési megkötéssel. Az utóbbi megkötésű végzést – a kettős könyvvitelben – egyéb bevételként kell könyvelni?
86. cikk / 319 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
87. cikk / 319 Helyreállítási költségek tűzkár esetén
Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
88. cikk / 319 Beruházáshoz kapott támogatási előleg elszámolása
Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?
89. cikk / 319 Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja
Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
90. cikk / 319 Környezetvédelmi szolgáltatások fejlesztése
Kérdés: A 1056/2016. (II. 16.) Korm. határozat alapján az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból MAHOP-2.5 kódszámú, "A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása" megnevezésű pályázattal elnyert támogatás az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a tőketartalék javára elszámolt támogatásnak minősül?
