Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...is, mert a jelenleg hatályos Gt. 223. §-ának (1) bekezdése alapján az rt. fennállása alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza, a tőkeleszállítás nem irányulhat az apport könyv szerinti értéken történő kivonására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó részen felül fizetett osztalékjövedelem után az adó mértéke 35 százalék.A 11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség első ízben az 1999. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói osztalékalapra, illetőleg az 1999...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Bankszámlanyitási kötelezettség (eva)

Kérdés: A 2003. évben evát választó rendelkezik lakossági folyószámlával. Kell-e vállalkozói bankszámlát nyitnia ugyanazon pénzintézetnél az évi várhatóan nyolcszori szja-eü-hozzájárulás átutalása miatt, és azt pluszköltséggel fenntartani? Ugyanakkor az Art. ismeri a "bankszámla nyitására nem kötelezett adózót", aki postai úton is teljesítheti kötelezettségét. Kik ők?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 12. §-ának (5) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az adó és az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámláját az azt vezető hitelintézet megterhelte. Továbbá azt is tartalmazza, hogy az esetlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Fejlesztési tartalék földterület-vásárlásra

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján képzett fejlesztési tartalék felhasználható-e földterület, telek vásárlására? A kérdés azért merül fel, mert a fejlesztési tartalékkal a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása helyett csökkenthető az adóalap. A földterület, a telek után azonban értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető, így gyakorlatilag "megnyerhető" a földterület, a telek bruttó értékének társasági adója.
Részlet a válaszából: […] ...adóévben beruházásra kell fordítani. A beruházások közül az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja csak a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként átvett eszközt zárja ki. A földterület, a telek az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztalékfizetés (eva)

Kérdés: Ha egy bt. a kettős könyvvitelt választotta, mint evaalany, akkor pl. 2004-ben hogyan lehet osztalékot fizetni?Példa: jegyzett tőke: 500 E Ft, 2000. eredménytartalék: 200 E Ft, 2001. eredménytartalék: 600 E Ft, 2002. eredménytartalék: 1500 E Ft, 2003. evás év is eredményes: 2000 E Ft.Az osztalékfizetésnél a sorrendiséget figyelembe kell venni (először a 2000. és így tovább), és ezeknek az előző évek eredményének milyen szja- és más vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemre vonatkozó szabályokat (20 százalék, illetve 35 százalék személyi jövedelemadó, s utóbbi után 11 százalék egészségügyihozzájárulásfizetési-kötelezettség) kell alkalmazni.Az előzőekben ismertetett szabályok alkalmazása a következőket jelenti:Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

A forgalmi visszatérítések elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...– nem szabad számlázni.Az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatások (mint például a reklámtevékenységhez való hozzájárulás) szerződés szerinti összegeit a szolgáltatást nyújtónak számláznia kell. Ezen szolgáltatások ellenértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulások elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégeknek fizetnünk kell ún. boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulást, amely tételeket a vevő egy fix összegben határozza meg, és áfával növelt összegben számlázza felénk. Elszámolhatjuk ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy nem!A boltnyitási, az áruháznyitási hozzájárulások elnevezésből arra lehet következtetni, hogy az nem a jövendőbeli beszállítónak nyújtott szolgáltatás. Ezt támasztja alá az is, hogy azt fix összegben határozzák meg. Ha viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Foglalkoztatott jutalmazása munkaviszonyának megszűnése után

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...következően az egyéb jövedelem adózására vonatkozó szabályok alkalmazása jöhet szóba, és ennek megfelelően kell az egészségügyi hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Gépkocsi bevitele utólag a társaságba

Kérdés: Villanyszereléssel, háztartási kisgépek javításával foglalkozó egyéni vállalkozó 2002-ben betéti társaságot alapított. A társaság alapításakor elmulasztotta a társaságba bevinni a tevékenységéhez használt gépkocsit. A gépkocsi jelenleg a társasági tevékenységet szolgálja. Hogyan kerülhet ez a gépkocsi a társaság tulajdonába, hogy annak költségeit a társaságnál el lehessen számolni? Lehet-e ezt visszamenőleges dátummal könyvelni? Milyen értéken szerepeljen ez a gépkocsi a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést. Az egyéni vállalkozó mint tulajdonos által a betéti társaság rendelkezésére bocsátott gépkocsi értékével, nem pénzbeli hozzájárulással megemelik a társaság vagyoni betétjét (a jegyzett tőkét), azaz tőkeemelést hajtanak végre. A gépkocsi átvételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Lakáson lévő számítógép költségelszámolása

Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 69. §-a alapján kell meghatározni – a bt.-nek 44 százalék személyi jövedelemadót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amelyeket a juttatással azonosan, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
1
128
129
130
144