149 talált cikk az import kifejezésre

Kérdés: A személygépkocsik tankolása 2005. augusztus 1-jétől saját üzemanyagkútból történik. A személygépkocsikhoz használt üzemanyag áfája nem vonható le, az üzemanyagot áfás áron kell a személygépkocsi költségei között elszámolni. Saját üzemanyagkútnál történő tankolásnál ez hogyan oldható meg, ha kettős könyvvitelt vezetünk? A hónap közben vásárolt nagyobb mennyiségű üzemanyag áfáját levonom, akkor hogyan vegyem számításba a tényleges felhasználáskor a le nem vonható áfát? Esetleg a számlát már a beszerzéskor meg kell bontani? És mi van akkor, ha a számla könyvelésekor még nem tudom a személygépkocsik felhasználását?

Kérdés: Cégünk közvetítőként szerepel egy olyan ügyletben, amikor a harmadik országból acéllemezeket szállítunk az olasz megrendelőhöz. Az áru nem lép be Magyarország területére. Kell-e, és ha igen, kinek kell vámkezelni az árut? Hogyan kell könyvelni az ügyletet, ha a harmadik országbeli partner nekünk számláz, majd árréssel növelve mi számlázunk tovább az olasz partnernek?

Kérdés: A 2145. kérdés szerint a Közösségen belüli beszerzés esetén a környezetvédelmi termékdíj összegével meg kell emelni a szállítói számla értékét, és az áfabevallást is emelt összeggel kell elkészíteni. Az Szt. 81. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint viszont a környezetvédelmi termékdíjat ráfordításként kell elszámolni. Melyik igaz?

Kérdés: A kft. motorkereskedelemmel foglalkozik. A motorkerékpárok forgalomba helyezésekor a vevőnek regisztrációsadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vámhatóság a határozatot a társaság nevére hozza meg, amelyet megfizet és amelyet továbbszámláz a vevő részére. Az eladási árról szóló számla tartalmazza a motorkerékpár árát, a regisztrációs adót és az áfát. Helyes ez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a Közösségen belülről hozott 125 cm3-t meghaladó motorkerékpárt a társaság saját maga részére kívánja üzembe helyezni? Aregisztrációs adót a vámhatóság felé megfizeti, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az áfa alapja? Mi a számviteli elszámolás bizonylata?

Kérdés: A regisztrációs adó növeli-e az áru beszerzési értékét?

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?

Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?

Kérdés: Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?

Kérdés: Harmadik országból érkező árut Magyarországon építenek be egy Luxemburgba, Svájcba vagy az USA-ba kiszállítandó termékbe. Az áru pro forma számlával érkezik be Magyarországra, de az áru ellenértékét nem a hazai cég egyenlíti ki (mivel nem is lesz az itteni cég tulajdonos). A késztermék számlázásában csak a hazai előállítású vázszerkezet szerepel, és úgy szállítják ki egy másik tagállamba vagy a Közösség területén kívülre. A vámhivatal az árukat szabad forgalomba helyezte, és a vámhatározaton tájékoztató adatként rögzítette az áfa összegét. Be kell-e vallani ezt az áfát annak ellenére, hogy a hazai cég nem válik a bejövő termék tulajdonosává? Ha igen, hogyan? Van-e eltérés a 2004. május 1-je előtti és utáni helyzetben?

Kérdés: 2003 novemberében VPOP-határozat alapján vámot, illetve áfát fizettünk importáru után. A vámot anyagköltségként, illetve elábéként könyveltük. Nincs folyamatosan vezetett nyilvántartás. December 31-én nem volt raktáron egy tétel sem ebből a beszerzésből. 2003 decemberében vám-visszatérítési igényt nyújtottunk be. A VPOP 2004 januárjában határozatban közölte a visszatérített vám- és áfaösszeget. Hogyan kellett ezeket a tételeket könyvelni?