227 talált cikk az ingatlan értéke kifejezésre

Kérdés: A kft. ingatlant (lakást) vásárol iroda céljára magánszemélytől. Milyen adóvonzata van ennek? Milyen adóvonzata van akkor, ha ez a vásárlás társas vállalkozástól történik, illetve ha ezt a lakást a kft. két év után értékesíti?

Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!

Kérdés: A társaságiadó-törvény 8. §-a (1) bekezdésének k) és l) pontja, valamint (2) bekezdésének 2012. 01. 01-jétől hatályos módosítása a 2011. évben termőföldből átminősített, de 2012. évben még tulajdonban levő, és 2012. évben értékesítendő ingatlanra is vonatkozik? Természetesen akkor, ha a társaság esetében teljesül a Tao-tv. 4. §-ának 18/b és 18/c pontja.

Kérdés: Társaságunk 2011-ben elkezdett egy nagyberuházást az egyik ingatlanán, amely áthúzódik 2012-re is. A munkák nagy része elkészült, a használatbavételi engedély még nem jött meg, ezért a beruházást nem lehet aktiválni az ingatlanra. A tulajdonunkban lévő ingatlanokat évente, december 31-én átértékeljük, tehát 2011-ben is ezt tettük. A beruházás alatt álló ingatlan átértékelésénél figyelembe kell-e venni a már elkészült, de nem aktivált beruházást?

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?

Kérdés: Önkormányzattal kötött településrendezési és -tervezési szerződés célja a kertvárosi lakóterület felhasználási céljának módosítása egyéb ipari gazdasági területté. A számlázott tervezési díj (átminősítés ipari területté) költségként számolandó el, vagy a telek értékét növeli, esetleg a rajta lévő ingatlan értékét is?

Kérdés: A társaság magánszemélytől külterületet vásárolt, amelyet közművesített, a művelési ág megváltoztatására megkapta az engedélyt, majd ipari kereskedelmi épület építési engedélye birtokában megkezdte a beruházást. Jelentős alépítmények (aknák, garázsok) építése és az alapozási munkák megkezdődtek. A föld feletti építkezést még nem kezdték meg, amikor a társaság üzletpolitikai megfontolásokból leállította az építkezést. Jelenleg a terület látszólag üres, de a föld alatti beépítés összege jelentős. A társaság szándéka, hogy eladja az ingatlant. Hogyan kell eljárni a létesítmény értékesítésekor? Telket adunk el, vagy telket és félkész építményt? A félkész építmény nem vehető használatba, azok a vevő számára nem hasznosak, valószínűleg betemetik, így az árban nem érvényesíthetők. Mi a társaság teendője? Miről kell a számlát kiállítani, áfával vagy áfa nélkül? (A társaság az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé!)

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszon­élvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?

Kérdés: Egy betéti társaság (áfaalany) 2000. évben az önkormányzattól vásárolt egy 43 nm-es üzlethelyiséget, áfáját levonásba helyezte. Időközben egy engedélyköteles átépítés is történt az ingatlanon, amiből használatimód-változás is következett. A cégnek a bt. tagja 2000. évben nagy összegű tagi hitelt nyújtott, amit most ezen ingatlan értékesítéséből kíván a társaság visszafizetni. A bt. hogyan számlázza ki ezt az üzlethelyiséget 2011. évben? Az én megítélésem szerint adómentesen kellene számláznia.

Kérdés: A lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál minden esetben a tulajdoni hányad szerinti megosztást kell alkalmazni több tulajdonostárs esetén? Egy házaspár telket vásárolt 2007-ben, amelyre közösen lakóházat építettek, ennek 50-50 százalékban voltak a tulajdonosai. A házba viszont már nem költöztek be, mert közben elváltak. A váláskor a vagyonmegosztás során rögzítették, hogy közösen értékesítik az ingatlant. A feleség még az esküvő előtt rendelkezett egy lakással, amelyet értékesített. Ebből származó bevételét is az új családi ház építésére fordították, ezért úgy egyeztek meg, hogy a bevétel 80 százalékát ő kapja meg, 20 százalékát pedig a volt férj. Ebben az esetben a jövedelem kiszámításakor milyen arányban kell a bevételt és a szerzési értéket megosztani?