230 talált állásfoglalás az ingatlan értéke kifejezésre

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?

Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?

Kérdés: Az "A" kft. közjegyzői okiratban zálogkötelezettséget vállalt a "B" kft. hiteléért. Hogyan kell ezt könyvelni? Az "A" kft. ingatlanára – a zálogkötelezettség fejében – meghatározott jelzálogot jegyeztek be. Kell könyvelni?

Kérdés: A kft. ingatlant (lakást) vásárol iroda céljára magánszemélytől. Milyen adóvonzata van ennek? Milyen adóvonzata van akkor, ha ez a vásárlás társas vállalkozástól történik, illetve ha ezt a lakást a kft. két év után értékesíti?

Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!

Kérdés: A társaságiadó-törvény 8. §-a (1) bekezdésének k) és l) pontja, valamint (2) bekezdésének 2012. 01. 01-jétől hatályos módosítása a 2011. évben termőföldből átminősített, de 2012. évben még tulajdonban levő, és 2012. évben értékesítendő ingatlanra is vonatkozik? Természetesen akkor, ha a társaság esetében teljesül a Tao-tv. 4. §-ának 18/b és 18/c pontja.

Kérdés: Társaságunk 2011-ben elkezdett egy nagyberuházást az egyik ingatlanán, amely áthúzódik 2012-re is. A munkák nagy része elkészült, a használatbavételi engedély még nem jött meg, ezért a beruházást nem lehet aktiválni az ingatlanra. A tulajdonunkban lévő ingatlanokat évente, december 31-én átértékeljük, tehát 2011-ben is ezt tettük. A beruházás alatt álló ingatlan átértékelésénél figyelembe kell-e venni a már elkészült, de nem aktivált beruházást?

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?

Kérdés: Önkormányzattal kötött településrendezési és -tervezési szerződés célja a kertvárosi lakóterület felhasználási céljának módosítása egyéb ipari gazdasági területté. A számlázott tervezési díj (átminősítés ipari területté) költségként számolandó el, vagy a telek értékét növeli, esetleg a rajta lévő ingatlan értékét is?

Kérdés: A társaság magánszemélytől külterületet vásárolt, amelyet közművesített, a művelési ág megváltoztatására megkapta az engedélyt, majd ipari kereskedelmi épület építési engedélye birtokában megkezdte a beruházást. Jelentős alépítmények (aknák, garázsok) építése és az alapozási munkák megkezdődtek. A föld feletti építkezést még nem kezdték meg, amikor a társaság üzletpolitikai megfontolásokból leállította az építkezést. Jelenleg a terület látszólag üres, de a föld alatti beépítés összege jelentős. A társaság szándéka, hogy eladja az ingatlant. Hogyan kell eljárni a létesítmény értékesítésekor? Telket adunk el, vagy telket és félkész építményt? A félkész építmény nem vehető használatba, azok a vevő számára nem hasznosak, valószínűleg betemetik, így az árban nem érvényesíthetők. Mi a társaság teendője? Miről kell a számlát kiállítani, áfával vagy áfa nélkül? (A társaság az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé!)